Hírek · 31. Mai 2025

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2025. május

Júniustól összeállításunk ITT folytatódik.

Ahogy az előző hónapok blogcikkeiben is írtuk, világunk egy világrend nélküli korszakot él. Mindannyian háborgó vizeken hajózunk. Kapaszkodókat, horgonyokat és biztonságos kikötőket keresünk. Ebben az újfajta „világrend nélküli világban” felértékelődnek a biztos pontok és a megtartó erők.

Vajon mit hoz a jövő? A félelmek kerekednek felül, vagy a remény győz? A turizmus jövője számos kérdést vet fel – és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó körülményekhez? Milyen stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a szektor megerősödve nézhessen szembe a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új utak – vezethetnek minket a jövő felé.

Tudjuk, hogy a "csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat," így örök optimistaként bízunk abban, hogy tapasztalatokkal gazdagabban, ügyes stratégiákat alkalmazva, megerősödve kerülhetünk ki a válságokból, és hagyjuk magunk mögött a háborgó vizeket. A felkészülést az újturizmus világára sohasem késő elkezdeni.

Az alábbiakban a GD Consulting immár több mint négy éve tartó cikksorozatában osztrák–magyar reláción keresztül vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját?

Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányul a megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. A 2025 májusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.

Nyitó- és borítókép: Keressük a biztos kikötőket és kapaszkodókat. Úton az Európa hajóval a Duna budapesti szakaszán. Fotocredit: GD Consulting / Kovács Balázs

*** 22. naptári hét ***

Rendhagyó űrakció a jubileumi Strauss-emlékévben. Rendhagyó akció tanúi lehettek május utolsó napján a bécsiek. Az idei jubileumi Strauss-emlékév alkalmából a Wien Tourismus és az Európai Űrügynökség (ESA) a Bécsi Filharmonikusok élő koncertjének záródarabját, a Kék Duna keringő digitális változatát elektromágneses hullámokra ültetve kilőtte az űrbe. Az akció célja, hogy Strauss remekműve űrhimnuszként szolgálja a békét és az egyetértést. Az akció apropója, hogy a Föld hangjai című válogatáslemezre – amelyet a Voyager űrszonda vitt magával 1977-ben, az emberi civilizáció lenyomataként – nem került fel Strauss egyetlen műve sem. A Wien Tourismus most ezt a „hiányosságot” kívánta orvosolni: a Voyager űrszonda után küldték a hangsebességgel továbbított, örökérvényű melódiát, amely 23 óra múltán el is éri a szondát.

Az élő koncertet és az ESA űrküldetését a nagyközönség a Strandbar Herrmann területén követhette figyelemmel. Mint arról korábban beszámoltunk, Bécs városa az idei évben a „Keringők Királya, Zene Királynője” mottó jegyében ünnepli ifj. Johann Strauss 200. születésnapját. A jubileumi emlékév során 250 műsornapon 65-féle produkcióval – köztük számos kiállítással, előadással és koncerttel – várják a látogatókat. Az események közös üzenete Strauss műveinek kortárs újragondolása és kulturális örökségének friss megközelítése.

A 2025-ös tematikus év egyik kiemelt produkciója a Wien Tourismus és az Európai Űrügynökség (ESA) közös kooperációjában valósult meg. A Kék Duna keringő „űrhimnuszként” (Space Anthem) történő bemutatásával a Wien Tourismus betekintést nyújt abba, miként értelmezi a város turisztikai menedzsmentje kortárs módon a történelmi jubileumot, és hogyan hozza el az ifj. Johann Strauss-i életművet a 21. század közönségéhez – egy szupersztár méltóságával. További részletek ITT és ITT. A GD Consulting fotói ITT.

Válság ide vagy oda: az osztrák háztartások 2024-ben több mint 30 milliárd eurót tettek félre. Miközben Európa-szerte továbbra is gazdasági bizonytalanság jellemzi a mindennapokat, az osztrák háztartások pénzügyi magatartása meglepően stabilnak bizonyul. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) frissen közzétett jelentése szerint 2024-ben az osztrák lakosság pénzügyi vagyona 30,4 milliárd euróval nőtt, ezzel összértéke megközelíti a 900 milliárd eurót – egészen pontosan 896 milliárd eurót tesz ki. A növekmény legnagyobb részét biztonságos, alacsony kockázatú megtakarítási formák tették ki. Összesen 9,1 milliárd eurót helyeztek el napi kamatozású betétekben, míg 9,9 milliárd euróval gyarapodtak a fix kamatozású betétek. A fennmaradó növekményt főként kamatozó értékpapírok, befektetési alapok és tőzsdén jegyzett részvények tették ki, de ezek továbbra is kisebb szerepet játszanak a lakosság vagyonának szerkezetében. A háztartások jelenleg 202,9 milliárd eurót tartanak betétként, további 201 milliárd eurót pedig kamatozó értékpapírokban. Ezzel szemben a részvényekben és befektetési jegyekben elhelyezett összeg 151,7 milliárd eurót tesz ki, ami azt mutatja, hogy a lakosság elsősorban a kiszámíthatóbb, kevésbé volatilis megtakarítási formákat részesíti előnyben. Érdekesség, hogy nemcsak a megtakarítások nőttek, hanem a hitelezési aktivitás is megváltozott: 2024-ben a hosszú lejáratú, még fennálló hitelek volumene egy milliárd euróval csökkent, mivel többen törlesztettek meglévő kölcsönöket, mint ahányan új hiteleket vettek fel. Ez a tendencia már 2023-ban is megfigyelhető volt, és úgy tűnik, tovább erősödött. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az osztrákok óvatos pénzügyi stratégiát követnek: a biztonságot keresik, csökkentik adósságaikat, miközben vagyonukat szisztematikusan építik. A gazdasági kihívások ellenére ez a hozzáállás pénzügyi stabilitást és hosszú távú biztonságot teremt – mind az egyének, mind a gazdaság egészének szempontjából. A szabadrendelkezésű jövedelem növekedése a turizmus szempontjából is jó hír, mert a kereslet stabilitását valószínűsíti. További részletek ITT és ITT.

Nagy érdeklődés mellett zajlott Linzben a rendhagyó Kíváncsiság Fesztiválja (Festival of Curisosity). Mint ahogy arról korábban beszámoltunk tavasz elején elkészült Linz városának új, hosszú távú jövőstratégiája, amely innovatív módon reagál a globális kihívásokra, valamint a városi élet és a turizmus változó igényeire. A „Take a risk, visit Linz” márkaüzenetre épülő városi ökoszisztéma-stratégia a komfortzónából való kilépésre és az élményszerű felfedezésre és mindennapi innovációra ösztönzi mind a városban élőket, az ott dolgozókat és az oda látogatókat egyaránt. A stratégia átélhető és megélhető bemutatkozása a május 23-24 között zajló, 120 programot felvonultató Kíváncsiság-fesztiválja, a Festival of Curiosity keretében került sor, amelynek keretében a nagyközönség szó szerint is belemerülhetett a város jövőjébe. A fesztivál előadásainak témái az innováció, startup szcéna, fenntarthatóság és a mobilitás jövőt érintő kérdései köré szerveződtek. A Linz Tourismus szervezésében kihirdetésre kerültek a lakosság körében meghirdetett fenntarthatósági pályázat nyertesei is, akiknek ötleteit Linz városvezetése megvalósítja. A rendhagyó fesztiválról további információ és sajtóközlemény ITT. Fotók ITT és ITT.

*** 21. naptári hét ***

Eurovíziós Dalfesztivál 2026 – turisztikai aranyesély Ausztriának. Az osztrák előadó, JJ győzelme a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztiválon nemcsak zenei diadal, hanem komoly gazdasági és turisztikai lehetőség is Ausztria számára. Ha a 2026-os versenyt Ausztria rendezheti, az új korszakot nyithat meg a kulturális és gazdasági fejlődésben – írja közleményében Elisabeth Zehetner, az osztrák turizmusért felelős államtitkár. A rendezvény nemcsak a zene ünnepe lenne, hanem egy olyan platform, amelyen keresztül Ausztria ismét a világ figyelmének középpontjába kerülhet – kreatív, fenntartható és vendégszerető országként.
Az államtitkár emlékeztetett: a 2015-ös bécsi ESC közel 30 millió eurós bevételt generált a fővárosnak, több mint 100 ezer vendéget vonzott, és három számjegyű milliós reklámértéket képviselt. A legfrissebb példa, a 2025-ös baseli ESC szintén lenyűgöző eredményeket produkált: 64 millió eurónyi gazdasági érték, 95%-os hotelkihasználtság, 280%-os foglalásnövekedés – még úgy is, hogy az esemény 35 millió frankos közkiadással járt, a helyi gazdaság mégis 25 millió nettó nyereséget könyvelhetett el. Az előzetes kalkulációk szerint Ausztriában is hasonló eredmények várhatók: több száz új munkahely, ezernyi plusz vendégéjszaka és infrastrukturális beruházások válhatnak valóra. A turizmus és kultúra szinergiái ráadásul hosszú távon is élénkíthetik az ország gazdaságát, és új lendületet adhatnak a hazai kreatíviparnak.
Nem véletlen, hogy az Osztrák Szállodaszövetség (ÖHV) elnöke, Walter Veit szintén gratulált JJ győzelméhez, amely szerinte Ausztria professzionalizmusát és azt a sikeres ötvözetet testesíti meg, amelyben a hagyomány és a modernitás kéz a kézben jár. Ez a kettősség a turizmusban is megmutatkozik – és most egy újabb, világméretű lehetőséget kaphat a kibontakozásra. Veit úgy véli: az ESC egy világra nyíló „reklámablak” Ausztriának, és bármelyik ausztriai város is kapja majd meg a rendezés jogát, az egész ország profitálni fog belőle – a kultúra, a vendégszeretet és a nyitottság ünnepeként. Fenntarthatóság és jövőkép. A 2015-ös bécsi Eurovízió úttörő volt a fenntarthatóság terén is – az első nagy nemzetközi eseményként tudatosan csökkentette az ökológiai lábnyomát. Zehetner szerint ez 2026-ban is irányadó lehet: ha sikerül ismét „zöld” eseményt szervezni, az Ausztria környezetbarát elkötelezettségét is reflektorfénybe helyezheti. További információ és közlemények tejes szöveget ITT és ITT és ITT.

Az osztrák autóklub (ÖAMTC) friss felmérése: a nyaralástól a drágulás sem tartja vissza az osztrákokat. A többség utazik, még ha spórolni is kell érte. Az osztrákok idén nyáron sem mondanak le a jól megérdemelt pihenésről – derül ki az ÖAMTC friss, 1.000 fős online felméréséből. A válaszadók 96 százaléka idén legalább egy nyaralást biztosan tervez, még akkor is, ha ehhez takarékoskodnia kell.
A többség (70%) külföldre készül, míg minden második ember Ausztrián belül tölti a szabadságát. A legnépszerűbb úti célok: Olaszország, Horvátország, Görögország, Németország és Spanyolország, míg belföldön Karintia, Stájerország és Alsó-Ausztria vonzzák leginkább az utazókat. A gazdasági nehézségek érzékelhetők: tízből hatan kénytelenek spórolni, minden ötödik válaszadó pedig jelentősen visszafogja kiadásait. Főként a szállás, a helyszíni költések, valamint az utazás hossza és gyakorisága terén próbálnak megtakarítani. A közlekedés terén továbbra is a saját autó a favorit: a válaszadók 71%-a így indul útnak. A fiatalabbak és egyedül utazók viszont szívesebben választanak vonatot, buszt vagy bérelt autót.

Az idei átlagos egy főre jutó nyaralási költségvetés 1.233 euró, ami 171 euróval több, mint tavaly – miközben a pénzért nem feltétlenül kapnak többet az utazók. A 60 év felettiek és az egyedül utazók költenek a legtöbbet, míg a gyerekes családok fejenként körülbelül 120 euróval kevesebből gazdálkodnak. A részletes tanulmány és további információ ITT és ITT. Magyarország számára bíztató, hogy a közeli és jó ár-érték aranyú úti célok felértékelődésé várható, így az osztrák bautazó forgalom további élénkülése várható. A GD Consulting bécsi tanácsadó iroda az ÖAMTC jelentése kapcsán hozzáteszi - Ausztria Magyarország számára lakosságarányosan a legnagyobb forráspiac. Az innen érkező kereslet nemcsak stabil, hanem rendkívül jó fizetőképességű is, így Ausztria a hagyományos küldőországok közül az egyik legjobb megtérülési arányt (ROI – return on investment) mutatja. A KSH adatai szerint az osztrák vendégek évente több mint 500 milliárd forintot költenek Magyarországon, ebből közel 100 milliárd forint, vagyis naponta mintegy 275 millió forint közvetlenül a magyar költségvetésbe áramlik a forgalmi adón keresztül.

Rendhagyó módon megélhető Linz város friss jövőstratégiája - jön a kíváncsiság fesztiválja! Mint ahogy arról korábban beszámoltunk tavasz elején elkészült Linz városának új, hosszú távú jövőstratégiája, amely innovatív módon reagál a globális kihívásokra, valamint a városi élet és a turizmus változó igényeire. A „Take a risk, visit Linz” márkaüzenetre épülő városi ökoszisztéma-stratégia a komfortzónából való kilépésre és az élményszerű felfedezésre és mindennapi innovációra ösztönzi mind a városban élőket, az ott dolgozókat és az oda látogatókat egyaránt. A stratégia átélhető és megélhető bemutatkozása a május 23-24 között zajló, 120 programot felvonultató Kíváncsiság-fesztiválja: a Festival of Curiosity, amelynek keretében a nagyközönség szó szerint is belemerülhet a város jövőjébe. A rendhagyó fesztiválról további információ és sajtóközlemény ITT. Fotók ITT.

*** 20. naptári hét ***

Költségvetési megszorítások fékezik az osztrák vasútfejlesztéseket. Az osztrák kormány frissen bejelentett megszorító intézkedései az ÖBB vasúti beruházásait is jelentősen érintik: a 2030-ig szóló vasútfejlesztési kerettervet 1,4 milliárd euróval csökkentették, így az összköltségvetés 19,7 milliárd euróra mérséklődik. Bár egyetlen projektet sem törölnek, számos fejlesztés késedelmet szenved. Az ÖBB ígérete szerint minden megkezdett projekt befejeződik, így például a déli szakaszon a Koralmbahn projekt, amelyet az év második felében adnak át. Több nagyívű beruházás – például a Salzburg és Köstendorf közötti nagysebességű szakasz, vagy a bécsi reptéri összeköttetések – később vagy hosszabb idő alatt valósulhatnak meg.

A regionális vasútvonalak fejlesztése is halasztást szenved: az Erlauftalbahn villamosítása és a Puchberger Bahn korszerűsítése csak 2033-ra várható. Különösen nagy visszhangot váltott ki Felső-Ausztriában, hogy három mellékvonal (Mühlkreis-, Hausruck- és Almtalbahn) esetében az ÖBB a buszközlekedésre való átállást vizsgálja. A helyi politikusok éles kritikával illették a lépést, hangsúlyozva a fenntartható közlekedési alternatívák megőrzésének fontosságát. A jelenlegi helyzet jól mutatja: a költségvetési szigor egyre jobban érezteti hatását az osztrák közlekedésfejlesztésben is – a fenntarthatóság és a regionális elérhetőség oltárán most kompromisszumokat kell kötni. További információ ITT.

Beszámoló a május 14-i Osztrák Turizmusnapról: erősödő tengerentúli turizmus és új márka a fókuszban. Május 14-én került sor az Osztrák Turizmusnapra (Österreichischer Tourismustag, ÖTT), amelyet idén szimbolikus helyszínen, a bécsi nemzetközi repülőtér konferencia- és innovációs központjában rendeztek meg. Az esemény nemcsak szakmai jelentőséggel bírt, hanem ünnepi alkalom is volt: az Österreich Werbung (ÖW), Ausztria hivatalos turisztikai marketingszervezete idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Az évfordulóhoz kapcsolódva fontos bejelentést is tettek: a jövőben a nemzetközi kommunikációban a szervezet egységesen „Austria Tourism” néven jelenik meg, tovább erősítve Ausztria prémium desztinációként való pozícióját a globális piacokon.
Az idei konferencia egyik fő témája az osztrák turizmus globális helyzete volt, különös tekintettel a távoli piacokra, köztük az Egyesült Államokra, Kínára, Brazíliára, Kanadára és Mexikóra. A 2024-es év kimagasló eredményeket hozott: összesen 154,3 millió vendégéjszakát regisztráltak Ausztriában, amelyhez a nemzetközi – elsősorban tengerentúli – vendégek jelentős mértékben hozzájárultak. Az Egyesült Államok 2,38 millió vendégéjszakával továbbra is a legfontosabb távoli küldőpiacnak számít, ami 14 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Még ennél is látványosabb növekedést mutatott Kína, ahonnan 90 százalékkal több vendég érkezett, így a kínai piac elérte a 654 ezer vendégéjszakát. Kanada, Mexikó és Brazília szintén erőteljes növekedést mutatott, ami jól jelzi, hogy Ausztria iránt továbbra is intenzív érdeklődés mutatkozik a világ távoli részeiről.

A szakmai előadások során hangsúlyozták, hogy a tengerentúli vendégek nemcsak fizetőképesek és minőségorientáltak, de sokan közülük a főszezonon kívül, kifejezetten az áprilisi, májusi, októberi és novemberi időszakban érkeznek, ami hozzájárul a szezonalitás mérsékléséhez. Ez a tendencia különösen értékes az osztrák turizmus fenntarthatósága szempontjából. A vendégek napi költése is kiemelkedő: az észak-amerikai turisták átlagosan 341 eurót, a latin-amerikaiak 296 eurót, míg az ázsiai vendégek ennél is többet, 392 eurót költenek naponta. A bevételi adatok is ezt a tendenciát tükrözik: az észak-amerikai piac 2019-hez képest 46 százalékos növekedéssel 856 millió eurós forgalmat ért el, a latin-amerikai vendégek 70 millió eurót hagytak Ausztriában, ami 20 százalékos bővülést jelent, míg az ázsiai piac 913 millió eurós bevételt produkált, ezzel közelítve a járvány előtti szinthez. A Tourismusmonitor Austria (T-MONA) adatai alapján a vendégek fő motivációi között továbbra is a kulturális élmények, a természeti környezet és a gasztronómiai kínálat állnak. A turisták egyre inkább az egész év folyamán keresik az autentikus, értékalapú élményeket, amelyek túlmutatnak a hagyományos turisztikai kínálaton.

Az Österreich Werbung – vagyis mostantól Austria Tourism – célzott marketingkampányokkal dolgozik a legfontosabb távoli piacokon. Kínában az outdoor élmények, a túrázás és a téli sportok állnak a középpontban. Az Egyesült Államokban az „Austria Chef’s Table” gasztronómiai rendezvénysorozat mutatja be Ausztria kulináris örökségét New York közönségének. Kanadában, Mexikóban és Brazíliában a „Discover Austria” elnevezésű roadshow keretében népszerűsítik az ország sokszínű turisztikai kínálatát. A 2025-ös Osztrák Turizmusnap világos és optimista üzenettel zárult. A kíhívásokkal teli nemzetközi környezetben Ausztria turizmusa sikeresen alkalmazkodik a globális trendekhez, a tengerentúli érdeklődés dinamikusan növekszik, és az új márkastratégia segítségével még tudatosabban pozicionálja magát a világ prémium desztinációi között. További információ ITT. A rendezvényen készült fotók ITT. (GD Consulting beszámoló)

Friss helyzetjelentés: szárnyal a konferenciaturizmus Ausztriában. 2024-ben Ausztria konferenciaturizmusa történelmi mérföldkőhöz érkezett. A Meeting Industry Report Austria (mira) frissen elkészült jelentése szerint tavaly Ausztriában több mint 27.000 rendezvényen mintegy 1,83 millió résztvevő vett részt – ezzel először sikerült túlszárnyalni a 2019-es, covid-válság előtti szintet. A legnagyobb arányban céges rendezvényeket (14.358) tartottak, de a kongresszusok (7.512) és szemináriumok (5.498) is nagy szerepet játszottak.

A rendezvények körülbelül egyharmadát Bécsben, kétharmadát a többi tartományban bonyolították le. A kongresszusok különösen a tavaszi és őszi időszakban járultak hozzá a szezonalitás kiegyenlítéséhez, míg a nemzetközi események – főként gazdasági, orvosi és bölcsészeti témákban – jelentősen erősítették Ausztria nemzetközi pozícióját.

Fókuszban a fenntarthatóság: 2024-ben közel 550 zöld minősítésű rendezvényt (Green Meetings & Events) tartottak, ami csaknem megduplázódott az előző évhez képest. Ezeken több mint 700.000 fő vett részt, miközben a fenntarthatósági szempontú rendezvényszervezés iránti igény is folyamatosan nő. 2024-ben 12 százalékkal nőtt azon szolgáltatók száma, akik jogosultak Green Meetingek tanúsítására az Osztrák Környezetvédelmi Védjegy (Österreichisches Umweltzeichen) kritériumai szerint – számuk már 133. A szakma számára kulcsfontosságú a bürokrácia csökkentése és új támogatási lehetőségek bevezetése a fenntartható rendezvények további terjedéséhez

A Convention-Strategie "Meet in Austria" mentén a szakmai szereplők összefogásával új lendületet kapott az ágazat: az osztrák turisztikai hivatal új arculattal és kiállítási standdal mutatja be az országot nemzetközi vásárokon, miközben a piac szereplői 2027-ig további növekedéssel számolnak. A kihívások – mint a politikai bizonytalanság, a költségnyomás és a munkaerőhiány – ellenére a bizalom töretlen. A friss mira tanulmány részletei és annak összefoglalója ITT és ITT olvasható.

Friss prognózis: erősödő utazási kedv Ausztria felé. Ausztria nemzeti turisztikai marketingügynöksége, az Österreich Werbung és a NIT piackutató közös, 2025-ös nyári potenciálkutatása friss és biztató eredményeket mutat: a megkérdezett tíz európai piac – köztük Németország, Svájc, Hollandia, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Csehország és természetesen Ausztria – lakosai közül egyre többen készülnek nyári utazásra, sokan közülük pedig Ausztriát választanák úti célként. A kutatás szerint az emberek gazdasági kilátásai az elmúlt egy év során javultak, ennek hatására pedig nőtt az utazás iránti vágy, a rendelkezésre álló idő és a költési hajlandóság is. A válaszadók 70–80%-a biztosan tervez nyári utazást, míg a „talán utazók” csoportját is beleszámítva az arány akár 90%-ra is emelkedhet. Az utazási kiadások terén stabil vagy növekvő költési szándék figyelhető meg: csak minden tizedik válaszadó tervez spórolást a nyaraláson.

Ausztria szempontjából mindez rendkívül ígéretes. A „kemény potenciál” – vagyis azok száma, akik biztosan vagy nagy valószínűséggel Ausztriába utaznak – 22,5 millió fő, ami egymillióval több, mint a 2024-es tényleges érkezések száma. Az érdeklődés különösen belföldön, valamint Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt. Németországból az érdeklődés ugyan stagnál, de továbbra is magas szinten marad. Érdekesség, hogy a megkérdezettek fele már március végén lefoglalta nyaralását (teljesen vagy részlegesen), míg a másik fele még egyáltalán nem foglalt – vagyis ők még jól elérhetők marketingüzenetekkel, akár indulás előtti 4 hétig is. A tavalyi nyári szezon is pozitív meglepetéseket hozott: 21,6 millió érkezés történt a vizsgált országokból, ami meghaladta a 2024-es előrejelzést. Ha idén is hasonló tendencia érvényesül, akár meg is dőlhetnek a 2024-es rekordok: 26,4 millió érkezés és 81,6 millió vendégéjszaka. A kutatást március végén végezték el, online módszerrel, összesen 10 ezer válaszadó részvételével. A kutatás részletei elérhetőek ITT és ITT.

*** 18-19. naptári hét ***
Európai topligás az osztrák államvasút (ÖBB). Hamarosan megújulnak a Railjet szerelvényei. A vonatozás egyre népszerűbb Ausztriában, amit az ÖBB utasforgalmi adatai is alátámasztanak. 2024-ben először haladta meg az ÖBB-csoport utasainak száma az évi félmilliárdot, ebből mintegy 300 millióan választották a vasúti közlekedést. 2023-ban Ausztria az Európai Unióban az élre került a vasúti közlekedésben: az év során az osztrákok fejenként átlagosan 1.597 kilométert tettek meg vonattal, megelőzve ezzel Franciaországot és Svédországot. Ez az óriási kereslet új kihívások elé állítja az osztrák vasúttársaságokat, hiszen új vonalakat nem lehet bárhol építeni, ezért a szakemberek szerint a meglévő kapacitásokat kell hatékonyabban kihasználni. A rugalmasabb munkavégzés és az otthoni munkavégzés elterjedése pozitívan hat a vonatok kihasználtságára is, mivel megváltoztak az utazási szokások. A hétvégi utazások például sokaknál már csütörtökön kezdődnek, míg a visszaút gyakran vasárnapra tolódik, ezáltal jobban eloszlik a forgalom. Ausztria nemcsak a vasúti közlekedés használatában, hanem annak technológiai fejlesztésében is élen jár. A Rail4Future nevű kutatási projekt célja, hogy digitális szimulációval előre jelezze a vonatok és az infrastruktúra állapotát. A rendszer modellezi a járművek viselkedését különféle körülmények között, például alagutakban, hidakon vagy váltóknál, és lehetővé teszi különböző járműkombinációk tesztelését. A szimuláció zöldtől pirosig terjedő színskálán jelzi az egyes komponensek állapotát, így előre ütemezhetők a szükséges karbantartások, megelőzve a komolyabb meghibásodásokat. A technológiai fejlődés mellett az ÖBB nagy hangsúlyt fektet az utaskomfort növelésére is. A Railjet vonatok új generációja 2025 decemberétől áll forgalomba a déli vasútvonalon, és a tervek szerint 2031-ig az összes, jelenleg 60 szerelvény megújul. Az új vonatok snackautomatákkal, nagyobb lehajtható asztalokkal, kényelmes lábtartókkal, továbbfejlesztett babakocsi-elhelyezési lehetőségekkel és magasított háttámlájú ülésekkel kínálnak még kényelmesebb utazást az utasoknak. Ausztria ezzel nemcsak a környezetbarát közlekedés terén jár az élen, hanem példát is mutat arra, miként lehet a vasutat a modern igényekhez igazítva fenntartható és élvezetes közlekedési formává tenni – olvasható az ÖBB friss közleményében és a Kurier átfogó riportjában. További részletek ITT.

Utazás egy megbolydult világban: ÖRV-kongresszus összefoglaló. (GD Consulting helyszíni beszámoló) Az Osztrák Utazási Szövetség (ÖRV) 2025. április 24–25. között tartotta meg tavaszi kongresszusát Bécsben, ahol rekordszámú, 150 fős résztvevő gyűlt össze az utazási irodák és partnerszervezeteik képviseletében. A „Rend nélküli világ” mottóval megrendezett esemény középpontjában a turizmust érintő globális kihívások álltak, mint az extrém időjárási helyzetek, gazdasági bizonytalanságok, geopolitikai konfliktusok és a változó fogyasztói szokások. Először került az ÖRV kongresszus minősített zöld rendezvényként megszervezésre, megfelelve ezzel az osztrák fenntarthatósági védjegy (Österreichisches Umweltzeichen) szigorú kritériumainak. A fenntarthatóság jegyében a Bécsen kívülről érkező delegáltak számára a részvételi díj tartalmazott egy 2. osztályú ÖBB vonatjegyet is.

A résztvevőket Norbert Kettner, a Wien Tourismus vezetője köszöntötte, bemutatva Bécs megújított Visitor Economy stratégiáját, amely az egyensúly megteremtését célozza a helyiek, vállalkozások és látogatók között. A kongresszus házigazdájaként a Wien Tourismus kiváló vendéglátónak bizonyult. A Strauss jublileumi emlékév alkalmából a résztvevők az első nap kísérőprogramjaként egy különleges nosztalgiavillamosossal utaztak a Casino Zögernitz – House of Strauss-ba, ahol gálavacsorán vehettek részt Strauss zeneműveivel és vizuális show-műsorral kiegészítve. Az ÖRV közgyűlésén Eva Buzzit egyhangúlag további két évre választották meg a szövetség elnökének. Beszámolójában elhangzott, hogy idén az osztrákok 89%-a tervez nyári utazást és egyre többen keresik a minőségi, különleges élményeket. A korai foglalási és elő-/utószezonra szóló ajánlatok felértékelődtek, az egy főre jutó átlagos nyaralási költés 2.100 euró körül alakul. Az osztrák utazási irodák éves forgalma tavaly elérte a koronavírus előtti időszak - 4,3 milliárd eurós - eredményét.
A kongresszus plenáris része során turizmus-, technológiai és gazdasági szakértők vitatták meg az ágazat legfontosabb kérdéseit, beleértve a digitális átalakulást, a krónikus munkaerőhiányt és a luxusutazások gazdasági válság ellenére tapasztalható fellendülését. Külön blokk foglalkozott a fenntarthatóság területén az utazási irodák felelősségéről és lehetőségeiről.
Az első nap nagy érdeklődés övezte Johannes Kopf, az osztrák Munkaügyi Ügynökség (AMS) vezérigazgatójának előadását, aki rámutatott a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokra, különösen a koronavírus-járvány máig tartó foglalkoztatási hatásaira és a munkaerőhiány kihívásaira. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jövő munkaerőpiaca rugalmasabb, digitálisabb és nemzetközibb lesz Ausztriában, ahol a kompetenciaalapú álláskeresés és kínálat válik jellemzővé. Christoph Badelt, az osztrák költségvetési tanács tagja előadásában szintén érintette az osztrák gazdaság termelékenységének csökkenését és az e mögött meghúzódó okokat. Kiemelte, hogy Ausztria nemzetközi összehasonlításban is sokat költ szociális kiadásokra, ami versenyképességi hátrányt jelent. A költségvetési és társadalompolitikai kihívások mellett a klímaváltozást nevezte a legfenyegetőbb veszélynek, amelyet nem kezelünk kellő komolysággal. Az Európai Utazási Irodák Szövetségének (ECTAA) képviseletében Christa Russe bemutatta az Európai Bizottság utazási csomagirányelv-javaslatához tett EP kiegészítéseknek a kritikus pontjait, amelyek súlyos fogyasztóvédelmi indíttatású szigorításokat tartalmaznak. Az ECTAA álláspontja szerint a tervezet elfogadása ellehetetlenítené a teljes utazási szektort. Elhangzott: idén június végéig van idejük a döntéshozó szerveknél lobbizni a javaslat felpuhítása érdekében, így minden lehetséges érvrendszerüket bevetik.
A kongresszus második napján a fenntarthatóság és a krízishelyzetek kezelésének gyakorlata került a fókuszba. Melanie Gerhardt, a DERTOUR utazási csoport szakértője bemutatta, hogyan készülnek fel a váratlan katasztrófahelyzetekre, és hogyan használják a mesterséges intelligenciát a krízishelyzetek előrejelzésére és kezelésére. Az egyik legnagyobb érdeklődés Sascha Sanchez, a KlimaLink ügyvezetőjének előadását övezte. A 39 tagú szakmai szervezet egységes, tudományos alapú módszert dolgozott ki az utazási csomagok ökológiai lábnyomának mérésére. Már jelenleg is elérhetőek adataik a szálláshelyekről, repülő- és vonatközlekedésről, autóbuszokról. A Hotelplan Svájc például feltünteti az utazási csomag CO₂-kibocsátását is. A jövőben a hajózás és a catering ökolábnyoma is bekerül a számítási rendszerbe, illetve a magánszállásokról is hiteles adatokat közölhetnek. 2026-tól tervezik, hogy az egyéni utazók számára is hozzáférhető váljon az egyedi utazási lábnyomuk számításának lehetősége. A előadásokról és az elhangzottakról további információ ITT és ITT és ITT. GD Consulting fotók ITT.

Privátrepülések Ausztriában – káros hatásokról egy friss elemzésben. Miközben a kereskedelmi légitársaságokat egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok kötik, a privátrepülés szinte szabályozatlanul szennyezi tovább a légkört. Az osztrák Wiener Zeitung (WZ) friss beszámolója – nyilvános adatok (Opensky, Eurocontrol) elemzése alapján – megdöbbentő adatokat közölt.

2024-ben mintegy 40.000 privátrepülést regisztráltak Ausztriában – ebből 1.700 belföldi út volt, annak ellenére, hogy számos esetben elérhető lenne a környezetbarátabb vasúti alternatíva. Míg a menetrend szerinti járatoknál – például a Salzburg–Bécs vonalon – az osztrák kormány korábban betiltotta a rövid belföldi repüléseket, addig a magángépek továbbra is szabadon közlekedhetnek. Egy ilyen rövid repülőút akár 1,3 tonna CO₂-kibocsátással jár, míg ugyanez vonattal csupán 3,6 kilogramm lenne.

A WZ adatelemzése szerint az osztrák privátgépek összesen 121.000 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki 2024-ben – ez körülbelül 14.000 osztrák állampolgár éves kibocsátásának felel meg. Különösen aggasztó, hogy a repülések harmada 400 kilométernél rövidebb volt – olyan táv, amelyet gyorsabban és jóval kisebb környezeti hatással lehetne megtenni vonattal vagy autóval. Ráadásul az utak 40%-a úgynevezett „üres járat”, amikor a repülő csak az utas(ok) felvételéért repül valahová.

A WZ elemzése részletesen bemutatja az ágazat szereplőit is: a magánrepülőgép-piac kulcsszereplői – mint a GlobeAir, az Avcon Jet és a Sparfell Luftfahrt – jelentős szerepet játszanak az ágazat kibocsátásaiban. A legtöbb járatot (több mint 6.600-at) a GlobeAir bonyolította, ám a CO₂-kibocsátásban nem ők vezetnek: az Avcon Jet mindössze 2.200 repüléssel majdnem kétszer annyi szennyezést produkált, főként a nagyobb és fényűzőbb gépparkja miatt. Az elemzés következtetése szerint társadalmi szempontból is ellentmondásos ez a tendencia: a privátrepülés egy extrém fogyasztási forma, amely többszörösen meghaladja az évi 0,4 tonnás személyenkénti CO₂-keretet, amelyet az EU Zöld Megállapodása (Green Deal) célul tűzött ki. Egyetlen belföldi magánrepülőút – például a Salzburg–Bécs szakaszon – kétszeresen átlépi ezt a klímacélhoz szükséges limitet. További részletek és a teljes beszámoló ITT olvasható.