· 

Turizmus új perspektívái a klímaváltozás árnyékában

auf Deutsch

A European Climate Pact ausztriai nagykövetének, Kovács Balázsnak a kezdeményezésére, a Klimabündnis Österreich szervezésében a turizmus, a gazdaság, a tudomány és a klímavédelem kiemelkedő szakértői ültek össze egy háttérbeszélgetésre a Boutiquehotel Stadthalle-ben, a világ első SDG-szállodájában.

 

 

A december 11-ei fórum tanulságai közé tartozik az a közös felismerés, hogy Ausztria a klímaváltozás elleni hatékony küzdelem terén példakép lehet Európában, ugyanakkor még jobb megoldásokra és kínálatra van szükség a fenntartható mobilitás területén, valamint nyílt párbeszédre, amely új ötleteket hoz és segít elhagyni a megszokott kerékvágásokat.

A turizmusnak kormányzásra van szüksége – helyi és globális szinten

 

Karl Wöber, a Modul University Vienna rektora hangsúlyozta, hogy a turizmus a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 8,5%-áért felelős, melynek közel háromnegyede a közlekedésből származik – több mint fele kizárólag a légi közlekedésből. A pandémia után a kibocsátások gyorsan visszatértek a válság előtti szintre. A technológiai hatékonyságnövekedés jelenleg nem tudja ellensúlyozni az erős keresletnövekedést. Jelentős bizonytalanságok vannak az adatok terén is – ezért van szükség több kutatásra és mindenekelőtt erősebb irányításra (governance). A klímaváltozás és a fenntarthatóság mellett a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a workation jelensége, a Z generáció és az elöregedő társadalom is alapjaiban alakítja át a turizmust. „Ausztria sok jót tesz a fenntarthatóság terén, és Európában még erősebben élen járhatna. Különösen fontos lenne egy európai mobilitási rendszer” – emelte ki Wöber. Hozzátette: „Az utazás módja meg fog változni, de az utazások száma tovább nő. Ezért a turizmust okosan kell irányítani, helyi és globális szinten egyaránt. Elengedhetetlen a turizmus, az általános keretfeltételek és a fő trendek folyamatos megfigyelése.”

„Újturizmus”: kisebb lábnyom, nagyobb élmény

 

Kovács Balázs, turisztikai szakértő és az EU Klímaegyezmény nagykövete alapvető szemléletváltást sürgetett. Az általa képviselt „újturizmus” az elmélyült találkozásokat, a minőséget és az élményekben értelmet nyerő utazási motivációt helyezi előtérbe az attrakciók puszta fogyasztásával szemben. A fenntartható turizmus nem lemondást jelent, hanem több minőséget, mélységet és erősebb helyi értékteremtést, miközben csökken az ökológiai lábnyom. A kreatív termékfejlesztés megmutathatja, hogy az erőforrás-takarékosság nem korlátozás, hanem értéknövelés. „Az újturizmus nem arról szól, hogy pipáljuk a látnivalókat, hanem arról, hogy találkozásokat tegyünk lehetővé a helyi közösségekkel. Okos termékfejlesztéssel bebizonyíthatjuk, hogy a kisebb ökológiai lábnyom nagyobb minőséget, mélységet és igazságosabb turisztikai ökoszisztémát eredményez. Ennek egyik lehetséges példája a Bécs–Budapest régió szorosabb, közös pozicionálása” – fogalmazott Kovács.

 

Az „újturizmus” erősíti a helyi közösségeket, elősegíti a tisztességes értékteremtést és növeli a desztinációk ellenálló képességét. Kovács kifejezetten pozitívan értékelte a fenntartható turisztikai desztinációk környezetvédelmi minősítését.

A tél újragondolása: hogyan formálja újra a klíma- és értékváltozás a turizmust

 

Simion Giurca, a Corps Touristique Austria főtitkára szerint nem maga a klímaváltozás változtatja meg az utazást, hanem a vendégek döntései. A téli turizmus egészség-, természet- és egész éves termékké alakul. A fenntarthatóság csak akkor hatékony, ha vonzó, megfizethető és átélhető. „A kulcskérdés: mit várunk a jövő téli vendégétől – és mit vár el ő tőlünk? Hogyan tudjuk a téli vendégeket a nyárra is megnyerni?” – tette fel a kérdést Giurca. A fenntartható utazás elfogadottsága az ár, az élményérték és a társadalmi hozzáadott érték függvénye. A klímaváltozás, az értékváltozás és a gazdasági nyomás egyszerre alakítja a kínálatot és a keresletet. Egyre több desztináció támaszkodik alacsony kibocsátású mobilitásra, egész éves kínálatra és fenntartható értékteremtésre. „A vendég a desztináció része. Hogy mennyire fenntarthatóvá válik egy hely, nemcsak stratégiákon, hanem sok egyéni utazási döntésen is múlik” – összegezte Giurca. A cél: a téli turizmust a nyár számára is megnyerni.

Nyári és téli turizmus tegnap volt – a jövő az egész éves turizmus

 

Michaela Reitterer, a Boutiquehotels Stadthalle alapítója, az UNWTO Turizmus Etikai Világbizottságának tagja és az Osztrák Szállodaszövetség (ÖHV) volt elnöke szerint a fenntarthatóság az európai turizmus jövője. Számára a fenntarthatóság nem mindig „zöldet” jelent, hanem előrelátó cselekvést és sok dimenzió figyelembevételét – az irányítástól a vendégkultúrán át a vendégek ellátásáig. „Ilyen időkben nincs alternatívája a fenntartható turizmusnak. Büszkék lehetünk arra, amit Ausztriában már elértünk, de ezt gyakran túl természetesnek vesszük. Többet kellene mesélnünk róla, és szükségünk van egy közös jövőképre” – hangsúlyozta Reitterer.

Turizmuspolitika átalakulásban: a Plan T-től a Vision T-ig

 

Az osztrák turizmuspolitika stratégiai továbbfejlesztését Katharina Mayer-Ertl, a Szövetségi Gazdasági, Energiaügyi és Turisztikai Minisztérium turisztikai osztályának képviselője vázolta. A 2019-es Plan T már központi vezérgondolatként határozta meg a fenntarthatóságot (ökológiai, gazdasági, társadalmi) és a rezilienciát. Erre építve indult el 2025-ben a Vision T folyamata. A turizmusnak nemcsak a vendégek, hanem a helyi lakosság, a vállalkozások és a munkavállalók számára is működnie kell. A fenntarthatóság így egyszerre természet-, gazdaság- és költségstratégia.
„A fenntarthatóságot gyakran a lemondással azonosítják, pedig ez téves megközelítés – valójában hozzáadott értéket teremt. Több mint 4 000 fő bevonásával készült 360°-os elemzésünk szerint mindhárom pillérben magas a fenntarthatóság fontosságának tudatossága” – mondta Mayer-Ertl.

Autentikus élmények a tömeges fogyasztás helyett

 

Benjamin Mayer, az Austria Guides for Future igazgatósági tagja szerint a jövő a tudatos, magas minőségű turizmusé. A klímaváltozás nemcsak a tájat, hanem az elvárásokat is megváltoztatja: a vendégek egyre inkább hiteles élményeket, regionális kultúrát és fenntartható mobilitást keresnek.

 

Azok a desztinációk, amelyek aktívan alakítják ezt az átalakulást, profitálni fognak a minőségi turizmus iránti növekvő keresletből. Bécs már ma is számos alternatív kínálatot nyújt a fő turistaútvonalakon kívül, például helyi fókuszú városvezetésekkel. „A tudatos, magas minőségű és autentikus turizmus nemcsak fenntarthatóbb, hanem hosszú távon minden érintett számára előnyös. Az autentikus utazás akkor valósul meg, amikor a vendégek úgy élik meg a desztinációt, ahogyan az ott élők – például tömegközlekedést használnak, helyi termékeket és partnereket választanak, és hosszabb ideig maradnak” – hangsúlyozta Mayer.

Téli fordulat az alpesi turizmusban: szerkezeti átalakulás, nem visszaesés

 

Marco Riederer, a Travel Industry Club Tourismus elnöke és a Prodinger Tourismusberatung ügyvezetője szerint a „téli fordulat” nem keresletcsökkenést, hanem az üzleti modellek jelentős átalakulását jelenti. A magasabban fekvő, diverzifikált, erős nyári kínálattal rendelkező desztinációk átlag feletti keresletet, magas ágyankénti értékteremtést és sokszor keresleti többletet tapasztalnak.

 

Ugyanakkor a rekordnyarak ellenére a reálérték-teremtés stagnál, miközben az energia- és személyzeti költségek jelentősen terhelik a vállalkozásokat. A fenntartható mobilitás kulcsfontosságúvá válik, mivel a városi térségekben egyre kevesebb fiatal szerez jogosítványt. „A kérdés az, hogyan jutnak el a vendégek autó nélkül a desztinációinkba. A klímabarát elérhetőség vasúttal, busszal, shuttle- és megosztási megoldásokkal a desztinációk névjegyévé válik” – mondta Riederer, hozzátéve, hogy Ausztria a fenntarthatóság terén itt is élen jár.

A fenntarthatóság az osztrák téli turizmusban már valóság

 

Az European Climate Pact kerekasztala egyértelművé tette: a téli fordulat és a fenntarthatóság nem távoli jövőkép, hanem jelen valóság. A növekedés, a klímavédelem, a társadalmi felelősség, a mobilitási fordulat, a digitalizáció és az új vendégigények egyszerre hatnak az ágazatra. A közös konklúzió: a turizmus jövőjét nem a hóágyúk vagy az éjszakaszámok döntik el, hanem a minőség, az irányítás, a fenntarthatóság, a regionális értékteremtés és a hiteles átalakulás.

Az European Climate Pact Ausztriában

 

Az European Climate Pact (Ausztria) lehetőséget kínál Európa-szerte embereknek, közösségeknek és szervezeteknek arra, hogy

 

  • részt vegyenek a klímavédelemben,

  • tudást szerezzenek a klímaváltozásról,

  • megoldásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg,

  • hálózatba kapcsolódjanak másokkal,

  • és maximalizálják ezek hatását.

 

Az Európai Zöld Megállapodás részeként az European Climate Pact élő teret biztosít az információcserére, párbeszédre és cselekvésre a klímaválság kezelésében.
További információ: https://climate-pact.europa.eu

 

A rendezvényről a beszámoló pedig itt olvasható: https://www.klimabuendnis.at/roundtable

Kovács Balázs, ECP nagykövet profilja itt: https://climate-pact.europa.eu/meet-community/climate-pact-ambassadors/balazs-kovacs_en

 

Kommentar schreiben

Kommentare: 0