Hírek · 30. Januar 2023

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2023. január

Friss beszámolóink februártól ITT olvashatóak.

Megkezdődött az új esztendő, amelynek egyik első és biztos jele, hogy a bécsi Musikvereinben elhangzott az újévi koncert, amelyet idén is sok millióan követtek a nagyvilágban. Strauss vidám muzsikája jókedvet és optimizmust sugall, amelyre nagy szükségünk is lesz az új esztendőben. Ugyanis ne legyen kétségünk, a turizmusban az akadályverseny az új évben is tovább folytatódik. Jelenleg az energiaválság keresletre és kínálatra gyakorolt kettős hatása jelenti a legnagyobb kihívást. A bizonytalan környezetben sokak számára teljes vakrepülés, hogy mit hoznak majd az újév első hónapjai? A koronavírus miatt az elmúlt két évben nem volt igazi síszezon, így azt sokan már nagyon várták. Ám most az energiaválság terén jelentkező válság okoz fejtörést mind a vendéglátóknak, mind az utazóknak. A mostani válság is precedens nélküli: egy „világrend nélküli világrend” és atipikus gazdasági „rend” új korszaka köszöntött ránk. A turisztikai ágazat terén újrakezdésről, újturizmusról nem beszélhetünk úgy, hogy nincs stratégiánk és cselekvési tervünk ezen kihívásokra. Mi vár ránk pontosan a következő hónapokban és években, milyen akadályversennyel szembesülhetünk még az elmúlt két évben igencsak megtépázott turisztikai ágazatban? Milyen jövőre készüljünk, s mit tehetünk mi magunk, hogy megőrizzük mindazt, amit fontosnak tartunk? Léteznek-e, s ha igen, milyen stratégiák, hogy pozitívan alakíthassunk a turizmus ökoszisztémáját? - ezek a nagy kérdések továbbra is.

Az alábbiakban az elmúlt évekhez és hónapokhoz hasonlóan a GD Consulting továbbra is folytatja immáron közel hároméves cikksorozatát, beszámolóit a sok szempontból kísérleti labornak tekintett Ausztriából. A nehéz helyzet ellenére milyen megoldásokkal, gyakorlattal segítik az ágazat talpra állását? Miként lehet az égető munkaerőhiányt a vendéglátás területén orvosolni, lehet-e egyáltalán? Hogyan hat a közelükben dúló háború az ágazatra? Milyen praktikák és megoldások léteznek a vendégforgalom erősítése és a biztonság garantálása érdekében, illetve hogyan építhető fel egy új, fenntartható turisztikai ökoszisztéma? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a magyar-osztrák relációban. Ahogy telik az idő a hangsúly remélhetőleg egyre inkább a kérdések második felének megválaszolásra helyeződik... 2023. januárja előtti részletes beszámolóink ITT olvashatóak. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódjai meghallgathatóak ITT.
Borítókép // címlapfotó: Az optimizmust sugalló bécsi újévi koncert képei. Az alábbi beszámolók esetében mindenkori forrásmeghivatkozás: GD Consulting turisztikai tanácsadó iroda szakmai blogja, vagy Kovács Balázs nemzetközi turisztikai szakértő blogja

Januárban történt (kronológiailag lentről felfelé haladva)

*** 05. naptári hét ***

Bécs repülőrajttal indult neki az évnek: 6,4 milliárd forintnak megfelelő éves marketingbüdzsé továbbra is biztosítja nemzetközi versenyelőnyét. „Kitűnően működik Bécs város látogatógazdaság stratégiája, amely a mennyiségi növekedés helyett a minőségre és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt év végi hajrának is köszönhetően Bécs az első rajtkockáról indulhat neki az idei nemzetközi versenynek” – olvasható Norbert Kettner-nek, a Wien Tourismus ügyvezetőjének elemzésében a társaság legfrissebb szakmai hírlevélében. Szavai alátámasztására a kapcsolódó jelentésben beszédes adatként támaszkodnak a bevételi mutatókra, miszerint a városnak a turizmusból származó bevételei nagyobb mértékben nőttek, mint a közvetlen vendégforgalom. Az elmúlt évben 13,2 millió vendég költése 759 millió euró turisztikai bevételt jelentett a városnak. Míg a vendégek száma az előző bázisévhez képest 164 százalékkal nőtt, addig a bevételek reálértéken ezt jóval meghaladó, 172 százalékos gyarapodást mutatnak – olvasható ki a bécsi turisztikai hivatal elemzéséből. Amíg tavalyi vendégéjszakák száma a rekordévnek számító 2019-es év háromnegyedét jelentik, addig a bevételek már az ekkor realizált forgalom 84 százalékra tehető.

Az elmúlt esztendőben a vendégek négyötöde külföldről érkezett Bécsbe. Feltűnő és örvendetes a magas költési hajlandósággal rendelkező amerikai beutazás gyors magára találása. Tavaly a németek után már az amerikai látogatók generálták a legnagyobb külföldi vendégforgalmat a császárvárosban. Az amerikai piac helyre állását Norbert Kettner azzal indokolja, hogy a járványidőszakban egyetlen egy percre sem hagytak fel a jelentős küldő-piacaikon az aktív jelenléttel és kampányokkal. Ennek hatást mutatja, hogy az elmúlt év utolsó két hónapjában az eredmények már minden tekintetben túlszárnyalták a 2019-es év azonos adatait. A piaci jelenlét erősítésére idén 16,25 millió eurós (6,4 milliárd! forintnak megfelelő) marketing büdzsé áll Bécs rendelkezésére, hogy tovább erősítse a luxus- és minőségi szegmensben Bécs nemzetközi pozícióját. A büdzséből külön 3,25 millió eurós keret különítettek el a kongresszusi turizmus pályázati alapba, illetve 1,78 millió eurót a filmalapba, amelyet a Bécsbe irányuló nemzetközi kongresszusok és filmforgató csoportok támogatására lehet fordítani. A bécsi látogatógazdaság stratégia további célja, hogy konzekvensen erősítsék a környezeti fenntarthatóságot, a jelenleg 133 környezetvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltató száma tovább gyarapodjon.
Bécs az egyetlen város a világon, amely környezeti szempontból is auditált városkártyával rendelkezik. A látogatógazdaság sikeres működésére jó példa, hogy a Wien Tourismus városkártyája is elnyerte az osztrák környezetvédelmi hatóság minősítését, így a Bécsi városi kártya mögött a fenntarthatóságot zászlajukra tűző szolgáltatók vannak már többségben. Ez év áprilisától már csak olyan szálláshelyek és szolgáltatók csatlakozhatnak a városi kártyához, amelyek rendelkeznek zöld tanúsítvánnyal. Bécs célja, hogy a továbbra is a világ nagyvárosai közül a vasúttal legkönnyebben elérhető világváros legyen, így az ÖBB-vel megkezdett stratégiai együttműködéseket idén is tovább folytatják. Míg a pandémia előtt többen érkeztek autóval, mint vonattal a városba, mára ez az arány kiegyenlíti egymást, további cél pedig , hogy tartósan a vasúti közlekedés javára billenjen el a mérleg serpenyője. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az idei év tematikáját a 150 éve Bécsben rendezett világkiállítás határozza meg. Ahogy anno dazumal, úgy most is legalább akkora szükség van innovációra, megújulásra, optimista személetre, mint 150 éve - hangozott az érvelés a tematikus év témaválasztása mellett. További információk ITT és ITT és ITT és ITT. Bécs látogatógazdaság stratégiájáról 2019-ben írt cikkünk ITT olvasható.

*** 04. naptári hét ***

Dunakavicsok podcast: Mit hoz a turizmusban a 2023-as év, mit profitálhatunk az EKF címből? A jövő turizmusával, az úgynevezett újturizmus világával foglalkozó népszerű Dunakavicsok podcast idei első adása a változások jegyében indít. Az aktuális epizódban a podcast szerkesztői, Kovács Balázs és Nagy-Szász István sorra veszik azon változásokat, amelyek a jövőben meghatározzák az ágazat keresleti és kínálati viszonyait. Mi lesz veled síturizmus? A szerkesztők friss meteorológiai prognózisok alapján foglalkoznak a klímaváltozásnak a síturizmusra gyakorolt hatásával, valamint ausztriai példák alapján bemutatják a jó alkalmazkodási eljárásokat, illetve a kapcsolódó szakmai-, társadalmi vitákat. Ezzel összefüggésben hallhatunk olyan ötletről is, amely reklámtilalommal sújtaná a repülős utakat. A bécsi, budapesti és pozsonyi repülőterek forgalmi adatait indikátorként használva elemezést hallhatunk az idei év régiós vendégforgalmának várható alakulásról, illetve megismerjük, hogy ezen trendek miként illeszkednek a globális folyamatokba.

Az évindító adás második felében helyszíni tapasztalatok alapján kaphatnak a podcast Hallgatói betekintést a frissen elstartolt Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 (VEB2023) projekt ünnepi megnyitó eseményeibe. Európai összehasonlításban feltárásra kerül: miben egyedei és újszerű a VEB2023 kulturális évad más, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet korábban elnyert városok programjaihoz képest? Az ausztriai Linz és Bad Ischl példáján keresztül kiderül az is, milyen konkrét hálózatépítési lehetőségeket rejt az EKF cím magában, illetve miként lehet a kis ékszerdoboz Veszprém városa a jövőben fordítókorong a Duna-régiós együttműködésekben? Az adás meghallgatható ITT.

*** 03. naptári hét ***

Ismét nyereséges Bécs nemzetközi repülőtere. A Flughafen Wien repülőtér kiemelkedően jó üzleti évet vár idén – hangzott el egy sajtótájékoztatón, ahol Julian Jäger, a részvénytársaság elnöke ismertette a forgalmi eredményeket és várakozásokat. Az elmúlt évben 23,7 millió utas fordult meg repülőtéren, amely 127 százalékkal több, mint a megelőző 2021-es évben volt. Az utasforgalom egy esztendő alatt több mint megduplázódott, visszatért az emberek utazási kedve – vonta le a következtetéseket a tavaly év forgalmáról Julan Jäger. Bár az utasforgalom még így is 25 százalékkal elmaradt a 2019-es rekordév eredményeitől, de a menedzsment optimistán tekint a jövőbe. A bécsi reptéren idén 26-27 millió utassal számolnak és üzleti nyereségüket - 830 millió eurós forgalom mellett - 150 millió euró körül várják. A nyereséges üzemeltetés lehetővé teszi, hogy a tervezett beruházásokat saját forrásból valósítsák meg, így biztosítható a társaság fenntartható és stabil működése. A beruházások nagy részét egyébként energiahatékonysági fejlesztésekre költik, amelyek eredményeként a repülőtér energiaellátást biztosító napelem park területe a jelenlegi 26-ról 45 hektárosra bővül. További részletek ITT és ITT.

*** 02. naptári hét ***

Járvány előtti szinten az osztrákok utazási kedve. Tízből kilenc osztrák idén több utazást is tervez, de jobban odafigyelnek az árakra – derül ki a Reufa utazási iroda szokásos év elejei utazási barométer felméréséből. Az 1500-as mintán végzett reprezentatív kutatás szerint töretlen az osztrákok utazási kedve, ám a magas infláció miatti drágulás némileg változtat az idei utazási terveken. Az utazásokra és a nyaralásra szánt büdzsére idén fejenként átlagosan 1700 eurót szánnak Ausztriában, amely 150 euróval több, mint a tavalyi hasonló kutatásnál mért érték. Ennek jórészt a drágulás az oka, értelmezte az adatokat Helga Freund, a Ruefa ügyvető igazgatója, aki szerint utazási irodáiknál átlagban 8 százalékkal drágulnak az utazási csomagok. Időben történő előfoglalással azonban akár 40 százalékos kedvezményt is el lehet érni – érvelt az utazási irodák és a korai döntés mellett Helga Freund. A felmérés szerint a válaszadók 61 százaléka „jelentős mértékben” érzi az árak változást, csak 24 százalékuk mondta azt, hogy „egyáltalán nem érzi” a drágulást, illetve az nincs kihatással idei utazási döntéseire. A spórolásnak különböző technikáival kísérleteznek idén az osztrákok: 16 százalékuk a főszezonon kívül tervezi a nyaralását, míg 14 százalékuk kedvezőbb árú szálláshely kiválasztásával gondolja csökkenteni kiadásait. A megkérdezettek további 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább helyben fogja majd vissza a költekezést, ám a száláson nem spórol, míg 13 százalékra tehető azok aránya, akik inkább kevesebbszer utaznak, így csökkentve éves szinten az utazási kiadásokat. A válaszadók 12 százaléka választja az a spórolási taktikát, hogy eleve olyan desztinációt választ, amely jó ár-érték aránnyal bír a turisztikai szolgáltatások terén. A válaszadók 10 százaléka a last minute ajánlatokban reménykedik, a fennmaradó rész pedig vegyes technikákat használ. További részletek ITT és ITT és ITT.

VITA - Érvek és ellenérvek: reklámtilalmat szorgalmaznak a repülős utak esetében Ausztriában. Az elmúlt hetek hóhiányos állapotai miatt a hóágyúzás és műhógyártás környezetvédelmi hatásai Ausztriában is gyakran sajtóhírek fókuszába kerültek. A téli sportolás környezetterhelő vonatkozásairól megalapozott tényeket nélkülöző beszámolók nagy kárt okoznak az ágazatnak, véli Franz Hörl, az osztrák sífelvonók szövetségének elnöke, osztrák kormánypárti politikus, a nemzetgyűlés tagja. Véleménye szerint a sífelvonók és a sípályák teljes kapacitás melletti működtetésükkel is csak az osztrák nemzetgazdaság energiafogyasztásának alig 0,33 (!) százalékáért felelnek. Erről releváns számítások készültek az osztrák környezetvédelmi hatóság által. Az olyan környezetszennyező turisztikai aktivitások, mint pl. a repülős utak, vagy tengerhajózás ökológiai lábnyomának mérésére azonban semmifajta objektív mutatószám nem áll rendelkezésre. Elmondása szerint ebből lett elege Franz Hörl-nek, aki az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújában felvetette, hogy ezen turisztikai tevékenységeket extra reklámadóval, vagy teljes reklámtilalommal kéne sújtani. Felvetésében elképzelhetőnek tartaná, hogy a dohányreklámok esetében már ismert elrettentő tények közlésével szükséges lenne a jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek népszerűsítést korlátozni. Ennek mérőrendszere és az EU-s jogszabályi háttere még hiányzik – ismerte el az osztrák néppárt turisztikai szóvivője, bár jó gyakorlatok már léteznek. A síturizmus területén is például az egyik legnagyobb környezetterhelő tevékenység az autóval történő oda- és visszautazás. Itt kedvezmény-rendszerekkel komoly terelőhatást lehet elérni, pl. a közlekedésnek autóról a vonatra való átszoktatása érdekében. Az ÖBB „railjettel a hóba” akciója például kifejezetten ebben a kívánt irányba mutató termék – olvasható ki az idézett interjúból. További részletek ITT.

A fenti nyilatkozatot követően számos éles kritika érte Franz Hörl javaslatát. Susanne Kraus-Winkler turisztikai államtitkár nyilatkozatában bemutatta mindazon erőfeszítéseket, amely a turizmus egyes ágazataiban, így a légiközlekedés terén is megtesznek annak érdekében, hogy a tevékenységek ökológiai lábnyomát csökkentsék. Összefogásra, nem pedig széttartásra és bűnbakkeresésre van szükség a jelenség kezelése érdekében – foglalható össze hozzászólások lényege. A témában megszólalt Norbert Kettner, a Wien Tourismus ügyvezetője is, aki nem tartja helyesnek, hogy a teljesség igénye nélkül folyik a kommunikáció a „fenntarthatósági témákban.” Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a légiközlekedés a globális széndioxid kibocsájtás 2,7 százalékáért felel, addig az autós közlekedés „felelőssége” Európában 20 százalékos mértékű. Pont a városokban közlekedési szempontból nem problematikus az „utolsó szakasz” kérdése, hiszen azt a közösségi közlekedési eszközök lefedik. Városban már rendelkezésre áll az infrastruktúra a látogatók miatt nem kell azt pótlólagosan kiépíteni. Kettner példája szerint Bécs város lakói fajlagosan fele annyi káros anyagot juttatnak a levegőbe, mint Ausztria többi lakosa. A turizmus társadalmi, gazdasági és ökológiai feltételeit egyaránt tartalmazó vitákra van szükség ahelyett, hogy egyes szegmenseket diszkreditáljunk – összegezhető a bécsi turizmus képviselőjének intelme. További részletek ITT és ITT. A vita további eszkalálódásáról ITT.
Update 01.23. A vitában az osztrák utazási irodák szövetsége (ÖRV) is megszólalt, hangsúlyozva, hogy az utaztatási szektor nem csak a probléma, hanem a megoldás része is. Éppen ezért szövetségben a német és svájci tagszervezeteikkel megkezdték a KlimaLINK kooperációt, amely a csomagtórák ökológiai lábnyomának mérésére szolgál. További részletek ITT. A témával részletesen is foglalkozott a Dunakavicsok podcast 23. adása ITT.

*** 01. naptári hét ***

Hóhiány is hozzájárul a fürdők forgalmának növekedéséhez Ausztriában. Érdekes összefüggésre mutatnak rá a bécsi fürdők statisztikai adatai. Az elmúlt hetek meleg időjárása és a hóhiánnyal küzdő sípályákról szóló hírekkel párhuzamosan a bécsi fürdők forgalmának jelentős emelkedéséről szólnak a hírek. Az ORF körkép alapján pl. a Therme Wien olyan jelentős forgalomnövekedésről számolt be, hogy a torlódások és a jelentős sorban állás elkerülése érdekében elővételben való jegyvásárlást és helyfoglalást ajánlanak fürdővendégeiknek. A fürdők és wellness létesítmények forgalomnövekedéséhez hozzájárul az a tény is, hogy két év után ez az első tél, amikor Ausztriában nincsenek komoly járványügyi korlátozások érvényben. Az elmúlt évben egyébként a korlátozások ellenére is sikerült a bécsi fürdők fogalmát hárommilliós látogatószámmal megduplázni a 2021-es adatokhoz képest, ám a covid előtti időszak éves eredményét még így sem sikerült elérni. Idén azonban a repülőrajttal jó esély mutatkozik erre. További részletek ITT.

Ausztria negatív PCR-tesztet kér a Kínából repülővel érkezőktől. A szövetségi egészségügyi miniszter január 6.-tól hatályos rendelete értelmében az utazás megkezdéskor 48 óránál nem régebbi PCR koronavírus teszthez kötik a Kínából repülővel érkezők beutazásnak engedélyezését. A rendelet életbe léptetéséről az érintett légitársaságokat időben értesítették – derült ki a szövetségi minisztérium közleményéből. Johannes Rauch osztrák egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint az intézkedésre az EU-s ajánlásokkal összhangban, az újabb vírus-mutációk időben történő felismerése, illetve elterjedésük rizikójának csökkentése érdekében van szükség. További információ ITT és ITT.

Járvány előtti rekordszinten a tiroli turizmus, fókuszban a fenntarthatóság. Az ausztriai Tirol tartományban az elmúlt hetek turisztikai forgalmi mutatói elérték a legutolsó járvány előtti - 2018/2019-es - téli síszezon hasonló időszakának értékeit. Karin Seiler, a tiroli turisztikai hivatal (Tirol Werbung) vezetője szerint a kitűnő év elejei fogaltsági mutatók alapján jó szezont valószínűsítenek az idei téli hónapokra is, amely reményeik szerint megközelíti, vagy eléri a covid előtti „békeidőszak” rekorderedményeit. Az ORF kérdésére a Tirol Werbung szakértője elmondta: a szokatlanul meleg időjárás természetesen nem kedvező a síelők számára, de emiatt komolyabb lemondások nem érkeztek a síszállásokra. A január első hetének végétől várható majd hóesés a régióban, amely remélhetőleg feledteti majd a sárgás-zöld foltok között tekergő fehér hószerpentinekről az elmúlt napokban a híreket bejáró fotókat. Karin Seiler erős februárral és márciussal számol a tiroli sípályákon. Tirol egyébként sokat tesz a fenntartható turizmus megvalósítása érdekében, hosszabb távon négy évszakos élménytérként kívánják magukat pozícionálni, így készülve fel az egyre inkább hószegényebb téli időjárás kihívásira.

Georg Kaser osztrák klímakutató szerint elsősorban az alacsonyabban fekvő, így az időjárási anomáliáknak jobban kitett sípályák esetében várható, hogy a közeljövőben már nem lesz kifizetődő a működtetésük és bezárni kényszerülnek. A mesterséges hóágyúzásnak hatalmas energiaköltségei vannak, amelyek egész egyszerűen nem teszik rentábilissá az üzemletetést. Az ORF körképéből megtudható, hogy az osztrák meteorológiai szolgálat modellszámításai szerint az 1000 méteres magasság körül a párizsi klímavédelmi célok teljesülés esetén az évszázad végére a hó mennyiségének 30-40 százalékos visszaesése várható, míg e nélkül - szélsőséges esetben - a hótakarónak akár 60-70 százaléka is eltűnhet ezen a magasságon. Éppen ezért Ausztriának is elemei érdeke a klímavédelmi célok betartása és a betartatásán való munkálkodás - nyilatkozta Andreas Gobiet a bécsi meteorológiai intézet szakértője. További részletek ITT és ITT és ITT.
A fenntartóható turizmus kérdéseivel, - az újturizmus világával - foglalkozó podcast-sorozatban sok minden megtudható még arról, hogyan lehet fenntartható turizmuspolitikát folytatni, milyen jó gyakorlatok léteznek a témában a Duna-régióban. A Dunakavicsok turisztikai podcast adásai meghallgathatóak ITT és ITT.

Kihívás elé állítja az osztrák sípályákat a szokatlanul meleg időjárás. Amilyen jól indult december elején síszezon, olyan rossz most a hóhelyzet – összegezte a Kronen Zeitung év elejei friss helyzetjelentése az ausztriai sípályák általános állapotát. A karácsonyt követő és az újév első napjait sokan hagyományosan a sípályákon töltik Ausztriában. Nem jól kezdődött a síelés szerelmeseinek az idei év, a szokatlanul meleg időjárás ugyanis szinte valamennyi sípálya üzemeletetője számára kisebb, nagyobb extra feladatot, illetve fejtörést okoz. Az alacsonyabban fekvő és hóágyúzásra alkalmatlan pályák átmeneti lezárására, vagy a forgalom korlátozására már szinte minden ausztriai tartományban volt példa. Szerencsésebb helyzetben a magasabb helyekben és a hóágyúzásra alkalmas infrastruktúrával rendelkező pályák üzemeltetői vannak. Salzburg tartomány sípályáinak nagy részén december eleje óta szintén nem volt kiadósabb havazás. Egyes pályákat a hó hiánya miatt ugyan már le kellett zárni, azonban a mesterséges hóágyúzással többségükben továbbra is biztosított a síelés. A december közepén lévő hideg éjszakák alkalmasak voltak a hóágyúzásra, amely helyzetet sok sípálya kihasználta, így most ebből a „hóból élünk” – nyilatkozta az ORF-nek Georg Lottermoser, az egyik salzburgi helyi sífelvonó vezetője. A rosszabb minőségű pályák nem jelentenek automatikusan közvetlen veszélyt a síelőkre, mert a koncentráltabb forgalom következtében a nagyobb embertömeg miatt a síelők is óvatosabbak: nem száguldanak gyorsan, így a sebesség csökkenésével a súlyosabb balesetek kockázata is csökken. Salzburg tartományban az eddigi baleseti statisztikák visszaigazolják ezt az érvrendszert. Ugyanakkor a napközben megolvadt hó éjszaka a magasabb helyeken gyorsan lefagy, így a pályák jegessé, csúszóssá és könnyen balesetveszélyessé válhatnak. Tirolban már okozott halálos balesetet a jeges pálya, derült ki az ORF aktuális körképéből. Az osztrák sífelvonók szövetségének elnöke, Franz Hörl szerint szakmai körökben jelenleg akut téma a biztonság kérdése, hogy a megváltozott pályaminőség miatt miként biztosítható a balesetmentes sportolás. Szakmai szövetségek vizsgálják, hogy az egyéni felelőségen kívül milyen extra intézkedésekre van szükség a pályabiztonság garantálása érdekében. Összességében elmondható: hóágyúzással biztosítható a síelés az osztrák sípályák többségén, azonban vannak olyan szakaszok és pályák ahol a meleg időjárás ellehetetleníti a téli sportoknak való hódolást. A meteorológiai előrejelzések január közepe előtt nem számolnak kiadósabb országos havazással. A remény azonban még megvan, hogy a februártól kezdődő téli iskolai "síszünet" idejére a helyzet rendeződik. Addig azonban sok helyen marad az erdők szélén, kopár mezők közepén fehér csíkként kanyargó műhavas pályák nem túl szívderítő látványa. További információ ITT és ITT és ITT és ITT.

Szobánként napi 10 euró önkéntes borravalót számolnak fel osztrák szállodákban. Az osztrák Falkensteiner csoport karintiai szállodáiban kísérleti jelleggel naponta és szobánként 10 euró borravalót számolnak fel. Az osztrák szállodalánc így reagál arra a jelenségre, hogy manapság a vendégek túlnyomó többsége kártyával vagy mobil alkalmazással fizet, így a korábbi borravalós gyakorlat kikopóban van. Az első körben az all-inclusive jelleggel üzemeltetett karintiai egységeiben vezette be a szállodalánc a kezdeményezést, amely szigorúan önkéntes: a vendégeknek lehetőségük van jelezni, hogy nem kívánnak élni a „lehetőséggel.” Az első visszajelzések alapján a vendégek megértően fogadták az „önkéntes és fix" borravalózást, illetve a szállodai személyzet is örül a plusz elismerésnek, amelyet munkájuk megbecsüléseként értékelnek. Az ekképpen fizetett borravaló adómentes és a szálloda személyzete maga dönthet, hogy milyen szorzószámok alapján osszák szét egymást között a plusz bevételi forrást. Az osztrák gazdasági kamara (WKO) szálloda szakosztályának illetékese - Josef Petritsch - az ORF megkeresésére jelezte, hogy a kedvező tapasztalatok alapján elképzelhetőnek tartják, hogy más szállodákban is követik majd a „jó gyakorlatot,” amely megfelelő kommunikációval alkalmas a személyzet motiválására is. További információ ITT és ITT.

Elfogadták Ausztria körforgásos-gazdaság stratégiáját. A szövetségi kormány Ausztriában elfogadta az ország körforgásos-gazdaság kiépítését szolgáló, 2050-ig szóló, hosszú távú stratégiát. Ausztria deklarált célja 2040-re a klíma-semleges és energia-hatékony gazdaság megvalósítása. Ezen átfogó célhoz kíván hozzájárulni a körforgásos gazdaság szabályait és célkitűzéseit megalapozó és összegző, - 2022 decemberében frissen elfogadott, közel 75 oldalas - kormányzati dokumentum. A stratégia alapvetése, hogy a gazdaság alapanyagigényét jelentős mértékben szükséges csökkenteni. Ausztria jelenleg egy lakosra vetítve éves szinten 19 tonna nyersanyagot használ fel, amely így az EU 11. leginkább nyersanyag és erőforrás-igényesebb gazdasága. Az ésszerű és újrahasznosított alapanyag felhasználással ez az arány évi 14 tonnára csökkenthető 2030-ra, míg 7 tonnára 2050-re – áll a stratégáiban. További cél az anyagi erőforrások újrahasznosítása, amely terén Ausztria jelenleg az EU középmezőnyébe tartozik, ahol 12 százalékos a termékek alapanyagainak újrahasznosítási rátája. Ezen a területen élenjáró Hollandiában ugyanez az arány 30 százalékos, míg a sereghajtó Romániában alig 1 százalék körüli. Magyarország ez a mutató 8,7 százalékra tehető – olvasható ki a dokumentumból. Az osztrák körforgásos-gazdaság stratégiája olyan, - a turizmushoz is szorosan kapcsolódó – területekre koncentrál, mint az építőipar, hulladékgazdálkodás, közlekedés, csomagolástechnika, a biomassza állapota, valamint a textil és műanyag alapanyagok fogyasztásának szerkezete. A környezetterhelés csökkentése érdekében a felsorolt területeken közel 600 intézkedést azonosítottak be és dolgoztak ki a stratégia készítői. További információ ITT és ITT és ITT, ahonnan a teljes stratégia is letölthető.

Itt az új turisztikai podcastepizód. A jövő turizmusával, az újturizmus világával foglalkozó népszerű Dunakavicsok podcast 2022. évi utolsó adása a 150 éves kerek évforduló jegyében telik. Az adásban bemutatásra kerül Bécsi Turisztikai Hivatal (Wien Tourismus) jövő évi tematikus évének koncepciója, amely keretében a 1873-as Bécsi Világkiállítás vívmányait mutatják be a turisztikai infrastruktúra fejlesztése jegyében. Megismerkedhetünk azon víziókkal, amely 150 ével ezelőtt megindították a mai Duna-menti metropoliszok, Bécs és Budapest fejlődését. A tematikus évnek külön aktualitást ad, hogy 2023-ban Budapest fennállásának ugyancsak 150. évfordulójára készül. Az újturizmus világával foglalkozó podcast utolsó óévi adásában bemutatják még a frissen elfogadott osztrák körforgásos-gazdaság stratégia célrendszerét, és azon jó példákat, amelyek segítenek a fenntarthatósági elveket a napi gyakorlatba átültetni. Egyik ilyen a bécsi „javítási bónuszrendszer”, amely a háztartási gépek javítási költségeinek a felét átvállalja a lakosságtól. Az ünnepi adásban a szerkesztőktől, Kovács Balázstól & Nagy-Szász Istvántól megtudhatjuk, hogy a Dunakavicsok podcast hallgatottsága a Spotify friss globális statisztikái alapján a podcastok felső 15 százalékába tartozik. A Spotify éves jelentésének bemutatása mellett az adásban felcsendül a Dunakavicsok „nem hivatalos” himnusza is, amellyel a szerkesztők megköszönik a Hallgatók egész éves kitartó és aktív figyelmét. Az adás végén egy játék keretében 3 meghívó kerül elajándékozásra, invitálás a Duna leggyorsabb hajójának a fedélzetén egy szilveszteri budapesti városnézésre és pezsgős fogadásra. A jelentkezés részletei az adásban. Az évzáró epizód hallgatói beavatást nyernek abba is, mi a módja, hogy jelen lehessenek a soron következő bécsi újévi koncertek valamelyikén. Az adás meghallgatható ITT.

Korábbi beszámolóink ITT.