Hírek · 17. Mai 2025

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2025. május

Ahogy az előző hónapok blogcikkeiben is írtuk, világunk egy világrend nélküli korszakot él. Mindannyian háborgó vizeken hajózunk. Kapaszkodókat, horgonyokat és biztonságos kikötőket keresünk. Ebben az újfajta „világrend nélküli világban” felértékelődnek a biztos pontok és a megtartó erők.

Vajon mit hoz a jövő? A félelmek kerekednek felül, vagy a remény győz? A turizmus jövője számos kérdést vet fel – és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó körülményekhez? Milyen stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a szektor megerősödve nézhessen szembe a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új utak – vezethetnek minket a jövő felé.

Tudjuk, hogy a "csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat," így örök optimistaként bízunk abban, hogy tapasztalatokkal gazdagabban, ügyes stratégiákat alkalmazva, megerősödve kerülhetünk ki a válságokból, és hagyjuk magunk mögött a háborgó vizeket. A felkészülést az újturizmus világára sohasem késő elkezdeni.

Az alábbiakban a GD Consulting immár több mint négy éve tartó cikksorozatában osztrák–magyar reláción keresztül vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját?

Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányul a megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. A 2025 májusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.

Nyitó- és borítókép: Keressük a biztos kikötőket és kapaszkodókat. Úton az Európa hajóval a Duna budapesti szakaszán. Fotocredit: GD Consulting / Kovács Balázs

*** 20. naptári hét ***

Költségvetési megszorítások fékezik az osztrák vasútfejlesztéseket. Az osztrák kormány frissen bejelentett megszorító intézkedései az ÖBB vasúti beruházásait is jelentősen érintik: a 2030-ig szóló vasútfejlesztési kerettervet 1,4 milliárd euróval csökkentették, így az összköltségvetés 19,7 milliárd euróra mérséklődik. Bár egyetlen projektet sem törölnek, számos fejlesztés késedelmet szenved. Az ÖBB ígérete szerint minden megkezdett projekt befejeződik, így például a déli szakaszon a Koralmbahn projekt, amelyet az év második felében adnak át. Több nagyívű beruházás – például a Salzburg és Köstendorf közötti nagysebességű szakasz, vagy a bécsi reptéri összeköttetések – később vagy hosszabb idő alatt valósulhatnak meg.

A regionális vasútvonalak fejlesztése is halasztást szenved: az Erlauftalbahn villamosítása és a Puchberger Bahn korszerűsítése csak 2033-ra várható. Különösen nagy visszhangot váltott ki Felső-Ausztriában, hogy három mellékvonal (Mühlkreis-, Hausruck- és Almtalbahn) esetében az ÖBB a buszközlekedésre való átállást vizsgálja. A helyi politikusok éles kritikával illették a lépést, hangsúlyozva a fenntartható közlekedési alternatívák megőrzésének fontosságát. A jelenlegi helyzet jól mutatja: a költségvetési szigor egyre jobban érezteti hatását az osztrák közlekedésfejlesztésben is – a fenntarthatóság és a regionális elérhetőség oltárán most kompromisszumokat kell kötni. További információ ITT.

Beszámoló a május 14-i Osztrák Turizmusnapról: erősödő tengerentúli turizmus és új márka a fókuszban. Május 14-én került sor az Osztrák Turizmusnapra (Österreichischer Tourismustag, ÖTT), amelyet idén szimbolikus helyszínen, a bécsi nemzetközi repülőtér konferencia- és innovációs központjában rendeztek meg. Az esemény nemcsak szakmai jelentőséggel bírt, hanem ünnepi alkalom is volt: az Österreich Werbung (ÖW), Ausztria hivatalos turisztikai marketingszervezete idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Az évfordulóhoz kapcsolódva fontos bejelentést is tettek: a jövőben a nemzetközi kommunikációban a szervezet egységesen „Austria Tourism” néven jelenik meg, tovább erősítve Ausztria prémium desztinációként való pozícióját a globális piacokon.
Az idei konferencia egyik fő témája az osztrák turizmus globális helyzete volt, különös tekintettel a távoli piacokra, köztük az Egyesült Államokra, Kínára, Brazíliára, Kanadára és Mexikóra. A 2024-es év kimagasló eredményeket hozott: összesen 154,3 millió vendégéjszakát regisztráltak Ausztriában, amelyhez a nemzetközi – elsősorban tengerentúli – vendégek jelentős mértékben hozzájárultak. Az Egyesült Államok 2,38 millió vendégéjszakával továbbra is a legfontosabb távoli küldőpiacnak számít, ami 14 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Még ennél is látványosabb növekedést mutatott Kína, ahonnan 90 százalékkal több vendég érkezett, így a kínai piac elérte a 654 ezer vendégéjszakát. Kanada, Mexikó és Brazília szintén erőteljes növekedést mutatott, ami jól jelzi, hogy Ausztria iránt továbbra is intenzív érdeklődés mutatkozik a világ távoli részeiről.

A szakmai előadások során hangsúlyozták, hogy a tengerentúli vendégek nemcsak fizetőképesek és minőségorientáltak, de sokan közülük a főszezonon kívül, kifejezetten az áprilisi, májusi, októberi és novemberi időszakban érkeznek, ami hozzájárul a szezonalitás mérsékléséhez. Ez a tendencia különösen értékes az osztrák turizmus fenntarthatósága szempontjából. A vendégek napi költése is kiemelkedő: az észak-amerikai turisták átlagosan 341 eurót, a latin-amerikaiak 296 eurót, míg az ázsiai vendégek ennél is többet, 392 eurót költenek naponta. A bevételi adatok is ezt a tendenciát tükrözik: az észak-amerikai piac 2019-hez képest 46 százalékos növekedéssel 856 millió eurós forgalmat ért el, a latin-amerikai vendégek 70 millió eurót hagytak Ausztriában, ami 20 százalékos bővülést jelent, míg az ázsiai piac 913 millió eurós bevételt produkált, ezzel közelítve a járvány előtti szinthez. A Tourismusmonitor Austria (T-MONA) adatai alapján a vendégek fő motivációi között továbbra is a kulturális élmények, a természeti környezet és a gasztronómiai kínálat állnak. A turisták egyre inkább az egész év folyamán keresik az autentikus, értékalapú élményeket, amelyek túlmutatnak a hagyományos turisztikai kínálaton.

Az Österreich Werbung – vagyis mostantól Austria Tourism – célzott marketingkampányokkal dolgozik a legfontosabb távoli piacokon. Kínában az outdoor élmények, a túrázás és a téli sportok állnak a középpontban. Az Egyesült Államokban az „Austria Chef’s Table” gasztronómiai rendezvénysorozat mutatja be Ausztria kulináris örökségét New York közönségének. Kanadában, Mexikóban és Brazíliában a „Discover Austria” elnevezésű roadshow keretében népszerűsítik az ország sokszínű turisztikai kínálatát. A 2025-ös Osztrák Turizmusnap világos és optimista üzenettel zárult. A kíhívásokkal teli nemzetközi környezetben Ausztria turizmusa sikeresen alkalmazkodik a globális trendekhez, a tengerentúli érdeklődés dinamikusan növekszik, és az új márkastratégia segítségével még tudatosabban pozicionálja magát a világ prémium desztinációi között. További információ ITT. A rendezvényen készült fotók ITT. (GD Consulting beszámoló)

Rendhagyó módon megélhető Linz város friss jövőstratégiája - jön a kíváncsiság fesztiválja! Mint ahogy arról korábban beszámoltunk tavasz elején elkészült Linz városának új, hosszú távú jövőstratégiája, amely innovatív módon reagál a globális kihívásokra, valamint a városi élet és a turizmus változó igényeire. A „Take a risk, visit Linz” márkaüzenetre épülő városi ökoszisztéma-stratégia a komfortzónából való kilépésre és az élményszerű felfedezésre és mindennapi innovációra ösztönzi mind a városban élőket, az ott dolgozókat és az oda látogatókat egyaránt. A stratégia átélhető és megélhető bemutatkozása a május 23-24 között zajló, 120 programot felvonultató Kíváncsiság-fesztiválja: a Festival of Curiosity, amelynek keretében a nagyközönség szó szerint is belemerülhet a város jövőjébe. A rendhagyó fesztiválról további információ és sajtóközlemény ITT. Fotók ITT.

Friss helyzetjelentés: szárnyal a konferenciaturizmus Ausztriában. 2024-ben Ausztria konferenciaturizmusa történelmi mérföldkőhöz érkezett. A Meeting Industry Report Austria (mira) frissen elkészült jelentése szerint tavaly Ausztriában több mint 27.000 rendezvényen mintegy 1,83 millió résztvevő vett részt – ezzel először sikerült túlszárnyalni a 2019-es, covid-válság előtti szintet. A legnagyobb arányban céges rendezvényeket (14.358) tartottak, de a kongresszusok (7.512) és szemináriumok (5.498) is nagy szerepet játszottak.

A rendezvények körülbelül egyharmadát Bécsben, kétharmadát a többi tartományban bonyolították le. A kongresszusok különösen a tavaszi és őszi időszakban járultak hozzá a szezonalitás kiegyenlítéséhez, míg a nemzetközi események – főként gazdasági, orvosi és bölcsészeti témákban – jelentősen erősítették Ausztria nemzetközi pozícióját.

Fókuszban a fenntarthatóság: 2024-ben közel 550 zöld minősítésű rendezvényt (Green Meetings & Events) tartottak, ami csaknem megduplázódott az előző évhez képest. Ezeken több mint 700.000 fő vett részt, miközben a fenntarthatósági szempontú rendezvényszervezés iránti igény is folyamatosan nő. 2024-ben 12 százalékkal nőtt azon szolgáltatók száma, akik jogosultak Green Meetingek tanúsítására az Osztrák Környezetvédelmi Védjegy (Österreichisches Umweltzeichen) kritériumai szerint – számuk már 133. A szakma számára kulcsfontosságú a bürokrácia csökkentése és új támogatási lehetőségek bevezetése a fenntartható rendezvények további terjedéséhez

A Convention-Strategie "Meet in Austria" mentén a szakmai szereplők összefogásával új lendületet kapott az ágazat: az osztrák turisztikai hivatal új arculattal és kiállítási standdal mutatja be az országot nemzetközi vásárokon, miközben a piac szereplői 2027-ig további növekedéssel számolnak. A kihívások – mint a politikai bizonytalanság, a költségnyomás és a munkaerőhiány – ellenére a bizalom töretlen. A friss mira tanulmány részletei és annak összefoglalója ITT és ITT olvasható.

Friss prognózis: erősödő utazási kedv Ausztria felé. Ausztria nemzeti turisztikai marketingügynöksége, az Österreich Werbung és a NIT piackutató közös, 2025-ös nyári potenciálkutatása friss és biztató eredményeket mutat: a megkérdezett tíz európai piac – köztük Németország, Svájc, Hollandia, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Csehország és természetesen Ausztria – lakosai közül egyre többen készülnek nyári utazásra, sokan közülük pedig Ausztriát választanák úti célként. A kutatás szerint az emberek gazdasági kilátásai az elmúlt egy év során javultak, ennek hatására pedig nőtt az utazás iránti vágy, a rendelkezésre álló idő és a költési hajlandóság is. A válaszadók 70–80%-a biztosan tervez nyári utazást, míg a „talán utazók” csoportját is beleszámítva az arány akár 90%-ra is emelkedhet. Az utazási kiadások terén stabil vagy növekvő költési szándék figyelhető meg: csak minden tizedik válaszadó tervez spórolást a nyaraláson.

Ausztria szempontjából mindez rendkívül ígéretes. A „kemény potenciál” – vagyis azok száma, akik biztosan vagy nagy valószínűséggel Ausztriába utaznak – 22,5 millió fő, ami egymillióval több, mint a 2024-es tényleges érkezések száma. Az érdeklődés különösen belföldön, valamint Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt. Németországból az érdeklődés ugyan stagnál, de továbbra is magas szinten marad. Érdekesség, hogy a megkérdezettek fele már március végén lefoglalta nyaralását (teljesen vagy részlegesen), míg a másik fele még egyáltalán nem foglalt – vagyis ők még jól elérhetők marketingüzenetekkel, akár indulás előtti 4 hétig is. A tavalyi nyári szezon is pozitív meglepetéseket hozott: 21,6 millió érkezés történt a vizsgált országokból, ami meghaladta a 2024-es előrejelzést. Ha idén is hasonló tendencia érvényesül, akár meg is dőlhetnek a 2024-es rekordok: 26,4 millió érkezés és 81,6 millió vendégéjszaka. A kutatást március végén végezték el, online módszerrel, összesen 10 ezer válaszadó részvételével. A kutatás részletei elérhetőek ITT és ITT.

*** 18-19. naptári hét ***
Európai topligás az osztrák államvasút (ÖBB). Hamarosan megújulnak a Railjet szerelvényei. A vonatozás egyre népszerűbb Ausztriában, amit az ÖBB utasforgalmi adatai is alátámasztanak. 2024-ben először haladta meg az ÖBB-csoport utasainak száma az évi félmilliárdot, ebből mintegy 300 millióan választották a vasúti közlekedést. 2023-ban Ausztria az Európai Unióban az élre került a vasúti közlekedésben: az év során az osztrákok fejenként átlagosan 1.597 kilométert tettek meg vonattal, megelőzve ezzel Franciaországot és Svédországot. Ez az óriási kereslet új kihívások elé állítja az osztrák vasúttársaságokat, hiszen új vonalakat nem lehet bárhol építeni, ezért a szakemberek szerint a meglévő kapacitásokat kell hatékonyabban kihasználni. A rugalmasabb munkavégzés és az otthoni munkavégzés elterjedése pozitívan hat a vonatok kihasználtságára is, mivel megváltoztak az utazási szokások. A hétvégi utazások például sokaknál már csütörtökön kezdődnek, míg a visszaút gyakran vasárnapra tolódik, ezáltal jobban eloszlik a forgalom. Ausztria nemcsak a vasúti közlekedés használatában, hanem annak technológiai fejlesztésében is élen jár. A Rail4Future nevű kutatási projekt célja, hogy digitális szimulációval előre jelezze a vonatok és az infrastruktúra állapotát. A rendszer modellezi a járművek viselkedését különféle körülmények között, például alagutakban, hidakon vagy váltóknál, és lehetővé teszi különböző járműkombinációk tesztelését. A szimuláció zöldtől pirosig terjedő színskálán jelzi az egyes komponensek állapotát, így előre ütemezhetők a szükséges karbantartások, megelőzve a komolyabb meghibásodásokat. A technológiai fejlődés mellett az ÖBB nagy hangsúlyt fektet az utaskomfort növelésére is. A Railjet vonatok új generációja 2025 decemberétől áll forgalomba a déli vasútvonalon, és a tervek szerint 2031-ig az összes, jelenleg 60 szerelvény megújul. Az új vonatok snackautomatákkal, nagyobb lehajtható asztalokkal, kényelmes lábtartókkal, továbbfejlesztett babakocsi-elhelyezési lehetőségekkel és magasított háttámlájú ülésekkel kínálnak még kényelmesebb utazást az utasoknak. Ausztria ezzel nemcsak a környezetbarát közlekedés terén jár az élen, hanem példát is mutat arra, miként lehet a vasutat a modern igényekhez igazítva fenntartható és élvezetes közlekedési formává tenni – olvasható az ÖBB friss közleményében és a Kurier átfogó riportjában. További részletek ITT.

Utazás egy megbolydult világban: ÖRV-kongresszus összefoglaló. (GD Consulting helyszíni beszámoló) Az Osztrák Utazási Szövetség (ÖRV) 2025. április 24–25. között tartotta meg tavaszi kongresszusát Bécsben, ahol rekordszámú, 150 fős résztvevő gyűlt össze az utazási irodák és partnerszervezeteik képviseletében. A „Rend nélküli világ” mottóval megrendezett esemény középpontjában a turizmust érintő globális kihívások álltak, mint az extrém időjárási helyzetek, gazdasági bizonytalanságok, geopolitikai konfliktusok és a változó fogyasztói szokások. Először került az ÖRV kongresszus minősített zöld rendezvényként megszervezésre, megfelelve ezzel az osztrák fenntarthatósági védjegy (Österreichisches Umweltzeichen) szigorú kritériumainak. A fenntarthatóság jegyében a Bécsen kívülről érkező delegáltak számára a részvételi díj tartalmazott egy 2. osztályú ÖBB vonatjegyet is.

A résztvevőket Norbert Kettner, a Wien Tourismus vezetője köszöntötte, bemutatva Bécs megújított Visitor Economy stratégiáját, amely az egyensúly megteremtését célozza a helyiek, vállalkozások és látogatók között. A kongresszus házigazdájaként a Wien Tourismus kiváló vendéglátónak bizonyult. A Strauss jublileumi emlékév alkalmából a résztvevők az első nap kísérőprogramjaként egy különleges nosztalgiavillamosossal utaztak a Casino Zögernitz – House of Strauss-ba, ahol gálavacsorán vehettek részt Strauss zeneműveivel és vizuális show-műsorral kiegészítve. Az ÖRV közgyűlésén Eva Buzzit egyhangúlag további két évre választották meg a szövetség elnökének. Beszámolójában elhangzott, hogy idén az osztrákok 89%-a tervez nyári utazást és egyre többen keresik a minőségi, különleges élményeket. A korai foglalási és elő-/utószezonra szóló ajánlatok felértékelődtek, az egy főre jutó átlagos nyaralási költés 2.100 euró körül alakul. Az osztrák utazási irodák éves forgalma tavaly elérte a koronavírus előtti időszak - 4,3 milliárd eurós - eredményét.
A kongresszus plenáris része során turizmus-, technológiai és gazdasági szakértők vitatták meg az ágazat legfontosabb kérdéseit, beleértve a digitális átalakulást, a krónikus munkaerőhiányt és a luxusutazások gazdasági válság ellenére tapasztalható fellendülését. Külön blokk foglalkozott a fenntarthatóság területén az utazási irodák felelősségéről és lehetőségeiről.
Az első nap nagy érdeklődés övezte Johannes Kopf, az osztrák Munkaügyi Ügynökség (AMS) vezérigazgatójának előadását, aki rámutatott a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokra, különösen a koronavírus-járvány máig tartó foglalkoztatási hatásaira és a munkaerőhiány kihívásaira. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jövő munkaerőpiaca rugalmasabb, digitálisabb és nemzetközibb lesz Ausztriában, ahol a kompetenciaalapú álláskeresés és kínálat válik jellemzővé. Christoph Badelt, az osztrák költségvetési tanács tagja előadásában szintén érintette az osztrák gazdaság termelékenységének csökkenését és az e mögött meghúzódó okokat. Kiemelte, hogy Ausztria nemzetközi összehasonlításban is sokat költ szociális kiadásokra, ami versenyképességi hátrányt jelent. A költségvetési és társadalompolitikai kihívások mellett a klímaváltozást nevezte a legfenyegetőbb veszélynek, amelyet nem kezelünk kellő komolysággal. Az Európai Utazási Irodák Szövetségének (ECTAA) képviseletében Christa Russe bemutatta az Európai Bizottság utazási csomagirányelv-javaslatához tett EP kiegészítéseknek a kritikus pontjait, amelyek súlyos fogyasztóvédelmi indíttatású szigorításokat tartalmaznak. Az ECTAA álláspontja szerint a tervezet elfogadása ellehetetlenítené a teljes utazási szektort. Elhangzott: idén június végéig van idejük a döntéshozó szerveknél lobbizni a javaslat felpuhítása érdekében, így minden lehetséges érvrendszerüket bevetik.
A kongresszus második napján a fenntarthatóság és a krízishelyzetek kezelésének gyakorlata került a fókuszba. Melanie Gerhardt, a DERTOUR utazási csoport szakértője bemutatta, hogyan készülnek fel a váratlan katasztrófahelyzetekre, és hogyan használják a mesterséges intelligenciát a krízishelyzetek előrejelzésére és kezelésére. Az egyik legnagyobb érdeklődés Sascha Sanchez, a KlimaLink ügyvezetőjének előadását övezte. A 39 tagú szakmai szervezet egységes, tudományos alapú módszert dolgozott ki az utazási csomagok ökológiai lábnyomának mérésére. Már jelenleg is elérhetőek adataik a szálláshelyekről, repülő- és vonatközlekedésről, autóbuszokról. A Hotelplan Svájc például feltünteti az utazási csomag CO₂-kibocsátását is. A jövőben a hajózás és a catering ökolábnyoma is bekerül a számítási rendszerbe, illetve a magánszállásokról is hiteles adatokat közölhetnek. 2026-tól tervezik, hogy az egyéni utazók számára is hozzáférhető váljon az egyedi utazási lábnyomuk számításának lehetősége. A előadásokról és az elhangzottakról további információ ITT és ITT és ITT. GD Consulting fotók ITT.

Privátrepülések Ausztriában – káros hatásokról egy friss elemzésben. Miközben a kereskedelmi légitársaságokat egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok kötik, a privátrepülés szinte szabályozatlanul szennyezi tovább a légkört. Az osztrák Wiener Zeitung (WZ) friss beszámolója – nyilvános adatok (Opensky, Eurocontrol) elemzése alapján – megdöbbentő adatokat közölt.

2024-ben mintegy 40.000 privátrepülést regisztráltak Ausztriában – ebből 1.700 belföldi út volt, annak ellenére, hogy számos esetben elérhető lenne a környezetbarátabb vasúti alternatíva. Míg a menetrend szerinti járatoknál – például a Salzburg–Bécs vonalon – az osztrák kormány korábban betiltotta a rövid belföldi repüléseket, addig a magángépek továbbra is szabadon közlekedhetnek. Egy ilyen rövid repülőút akár 1,3 tonna CO₂-kibocsátással jár, míg ugyanez vonattal csupán 3,6 kilogramm lenne.

A WZ adatelemzése szerint az osztrák privátgépek összesen 121.000 tonna szén-dioxidot bocsátottak ki 2024-ben – ez körülbelül 14.000 osztrák állampolgár éves kibocsátásának felel meg. Különösen aggasztó, hogy a repülések harmada 400 kilométernél rövidebb volt – olyan táv, amelyet gyorsabban és jóval kisebb környezeti hatással lehetne megtenni vonattal vagy autóval. Ráadásul az utak 40%-a úgynevezett „üres járat”, amikor a repülő csak az utas(ok) felvételéért repül valahová.

A WZ elemzése részletesen bemutatja az ágazat szereplőit is: a magánrepülőgép-piac kulcsszereplői – mint a GlobeAir, az Avcon Jet és a Sparfell Luftfahrt – jelentős szerepet játszanak az ágazat kibocsátásaiban. A legtöbb járatot (több mint 6.600-at) a GlobeAir bonyolította, ám a CO₂-kibocsátásban nem ők vezetnek: az Avcon Jet mindössze 2.200 repüléssel majdnem kétszer annyi szennyezést produkált, főként a nagyobb és fényűzőbb gépparkja miatt. Az elemzés következtetése szerint társadalmi szempontból is ellentmondásos ez a tendencia: a privátrepülés egy extrém fogyasztási forma, amely többszörösen meghaladja az évi 0,4 tonnás személyenkénti CO₂-keretet, amelyet az EU Zöld Megállapodása (Green Deal) célul tűzött ki. Egyetlen belföldi magánrepülőút – például a Salzburg–Bécs szakaszon – kétszeresen átlépi ezt a klímacélhoz szükséges limitet. További részletek és a teljes beszámoló ITT olvasható.