Blogbejegyzéseink augusztustól ITT folytatódnak.
Az emberiség immmáron nagy rutinnal és természetességgel jár az űrbe, de mindennapjainkat nem ilyen távlatokban éljük. Az elmúlt
hónapban történt kilövést követően - 45 év után - ismét magyar űrhajós „jár az égen." Ahogy arról beszámoltunk: Strauss űrhimnusza is már fénysebességgel szeli a világűrt. Jó lenne, ha ezekből a távlatokból a
mindennapok összefüggéseire és nagyobb rálátást és megértést kaphatnánk. Így talán jobban beleláthatnánk abba, hogy mit hoz a jövő? Vajon az állandó változástól való félelmek kerekednek felül,
vagy a remény győz? A turizmus jövője számos kérdést vet fel – és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó körülményekhez? Milyen
stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a szektor megerősödve nézhessen szembe a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új
utak – vezethetnek minket a jövő felé. Tudjuk, hogy a "csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat," így örök optimistaként bízunk abban, hogy tapasztalatokkal gazdagabban, ügyes
stratégiákat alkalmazva, megerősödve kerülhetünk ki a válságokból, és hagyjuk magunk mögött a háborgó vizeket. A felkészülést az újturizmus világára sohasem késő elkezdeni.
Az alábbiakban a GD Consulting immár több mint négy éve tartó cikksorozatában osztrák–magyar reláción keresztül
vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a
vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját?
Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányul a
megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. A 2025 júliusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló
Dunakavicsok című szakmai
podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.
Nyitó- és borítókép / virágzó perspektívák: levendulavirágzás a nyári Balatonnál. Fotocredit: GD Consulting / Kovács Balázs
*** 31. naptári hét ***
-
„Kühl ist sexy” – Az innsbrucki régió új turisztikai kampánya a hőhullámok árnyékában. Az Innsbruck Tourismus a klímaváltozásra való reagálásként új, innovatív megközelítésű marketingkampányt indított „Coolcation” jegyében, amely tudatosan szakít a hagyományos, napfényes és derült időjárást idealizáló turisztikai kommunikációs sablonokkal. A kampány célja, hogy az Innsbruck környéki – alpesi és urbánus életstílust ötvöző – térséget hűsítő, természetközeli nyári úti célként pozícionálja a klímaváltozás miatt egyre melegebb nyarakat tapasztaló vendégek számára. A kampány vizuális megjelenése is szemléletváltást tükröz: a korábban „alkalmatlannak” vélt, borongós, eső utáni párás képek kerültek előtérbe, hangsúlyozva az enyhülést nyújtó, frissítő időjárási viszonyokat. A rövidfilmes tartalmak – amelyek a városi élményeket a magashegységi kalandokkal ötvözik – célzottan akkor kerülnek digitális platformokra, amikor a célországokban extrém hőség uralkodik. A kampány elsődleges célcsoportját Németország, Kelet-Ausztria, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Csehország hőterhelésnek kitett utazói képezik. Peter Paul Mölk, Innsbruck turisztikai egyesületének elnöke az akció kapcsán a sajtónak elmondta: a térség legfőbb turisztikai értéke a városi szolgáltatások és a közeli, természetes hegyi környezet egyedi kombinációja, amelyre most a fenntartható turizmus szempontjait is figyelembe vevő pozícionálási stratégia épül. Kiemelt figyelmet kapnak azok a magasabban fekvő falvak és üdülőhelyek – különösen a Sellraintal völgy Bergsteigerdorf minősítéssel rendelkező települései –, amelyek eddig kevésbé kerültek reflektorfénybe a város közelsége miatt. A kampány lehetőséget teremt számukra az önálló turisztikai arculat erősítésére. További információ ITT és ITT.
-
Kovács Balázs a nemzetközi turisztikai filmfesztivál (CIFFT) zsűrijének tagja. Itt a GreenWorking-Díj -
jutalmazzák a felelős üzeneteket közvetítő turisztikai filmeket. A Nemzetközi Turisztikai Reklámfilm Fesztivál (CIFFT), az ENSZ Turisztikai Szervezete (UN Tourism) és a spanyol
normmal ügynökség közös együttműködésben létrehozta a GreenWorking-Díjat, amely a fenntartható üzenetet közvetítő turisztikai filmeket ismeri el. A
GreenWorking Awards egy új nemzetközi kezdeményezés,
amely a fenntarthatóságot előtérbe helyező turisztikai reklámkampányokat díjazza. A cél, hogy a turizmus promóciójában – mind az üzenetalkotás, mind a gyártási folyamat során – hangsúlyosan
megjelenjenek a fenntarthatósági szempontok, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival (SDG). A kampányokat három kategóriában díjazzák és a pályázatokat 2025. szeptember 15-ig
lehet benyújtani. A nyerteseket novemberben megrendezett World
Tourism Film Awards díjátadó gálán hirdetik ki. A pályázat nyitott minden, a turizmus területén tevékenykedő vállalkozás, egyesület, desztinációs szervezet és más szereplő
számára. Mutassuk meg a világnak a saját történetünket – hogyan lehet több élményt kínálni kevesebb ökológiai teher
mellett. Nyújtsa be pályázatát, és jelezze ezzel is elköteleződését egy felelősségteljesebb, fenntarthatóbb
turisztikai történetmesélés és promóció iránt! További részletek és a pályázat benyújtásának módja
ITT és ITT.
Kovács Balázs, a bécsi GD Consulting ügyvezető partnere, a Fenntartható Turizmus Világtanács (GSTC) tagja, valamint az EU Climate Pact ausztriai és magyarországi nagykövete is részt vesz a GreenWorking Awards nemzetközi zsűrijének munkájában. „A nagy tettek hasznos gondolatokból, a jó gondolatok pedig őszinte szavakból születnek. Nem mindegy tehát, hogyan és milyen szavakkal meséljük el történeteinket. A GreenWorking Awards nemzetközi kezdeményezés célkitűzései számomra rendkívül szimpatikusak, mert a figyelmet a felelősségteljes turisztikai kommunikációra irányítják. A turizmus területén tevékenykedők számára ugyanis az egyik legfontosabb feladat, hogy bebizonyítsuk: lehetséges a more fun with less stuff megközelítés – vagyis több élményt nyújtani kevesebb ökológiai teherrel. A GreenWorking Awards ehhez a nemes célhoz járul hozzá – méghozzá úgy, hogy közben a filmek révén tanít, inspirál és szórakoztat is." - vallja Kovács Balázs nemzetközi turizmusszakértő. Sok sikert minden pályázónak és sok élményt kívánok mindannyiunknak az újturizmus világában! A kiírásról további részletek ITT. Fotók a pályázatról ITT.
*** 29-30. naptári hét ***
-
Fél év után máris siker: Ausztria jól halad az új visszaváltási rendszerrel. Ausztriában 2025. január 1-jén vezették be az új egyszer használatos italcsomagolásokra – PET-palackokra és fémdobozokra – vonatkozó visszaváltási rendszert, amelynek célja a műanyag és alumínium italcsomagolások körforgásban tartása és a környezet védelme. Fél év elteltével a rendszer működése biztató képet mutat. A Recycling Pfand Österreich frissen publikált adatai szerint Ausztriában ebben az évben eddig mintegy 880 millió visszaváltható palack és doboz került forgalomba, amelyek közül 357 millió darabot – azaz a műanyag palackok 48, a fémdobozok 52 százalékát – már visszaváltottak a fogyasztók. A cél az, hogy az év végéig elérjék a 80 százalékos visszagyűjtési arányt, majd 2027-re ezt 90 százalékra növeljék, amivel Ausztria két évvel az uniós határidő előtt teljesítené a vonatkozó EU-s irányelveket. Jelenleg naponta 7–9 millió palackot és dobozt váltanak vissza az osztrák lakosok, a csomagolásokat általában 7–8 héten belül juttatják vissza a rendszerbe. A visszaváltás sikerességét a lakosság pozitív hozzáállása is segíti: egy országos, reprezentatív felmérés szerint a fogyasztók közel háromnegyede támogatja az új rendszert, 80 százalékuk jól informáltnak érzi magát a működéséről, és 90 százalék tudja, hogy az osztrák visszaváltási szimbólum segítségével lehet azonosítani a visszaváltható csomagolásokat. A rendszer legnagyobb előnyeként a válaszadók 70 százaléka a tisztább környezetet emelte ki, amit a körforgásos gazdaság és a kevesebb hulladékégetés követ. A visszaváltási rendszer rövid időn belül érezhető eredményeket hozott: jelentősen csökkent a természetbe kerülő italcsomagolások mennyisége. A visszaváltás az esetek 98 százalékában az üzletekben elhelyezett közel 6.200 automata segítségével történik, míg a fennmaradó 2 százalék alternatív gyűjtőpontokon, például mozikban vagy pékségekben zajlik. A rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a csomagolásokat üresen, lapítatlanul és eredeti címkével együtt adják vissza – csak így tudják az automaták pontosan felismerni és elfogadni azokat. Az osztrák példa jól mutatja, hogy egy jól megtervezett és széleskörűen támogatott visszaváltási rendszer már néhány hónap alatt is jelentős lépést jelenthet a fenntarthatóbb jövő felé. További információ ITT és ITT.
-
Ausztria gyorsabban melegszik, mint a világ – súlyos figyelmeztetés a kutatóktól. Ausztria területén a hőmérséklet emelkedése jóval gyorsabb ütemben zajlik, mint a világátlag - derül ki egy friss kutatásból. A második osztrák klímajelentés megállapításai szerint az ország ugyanis már most mintegy 3,1 Celsius fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban, miközben globálisan ez az érték 2024-ben körülbelül plusz 1,5 fok. A klímaváltozás következményei már napjainkban is komoly károkat okoznak, évente átlagosan kétmilliárd eurós nagyságrendben. Az extrém időjárási események: a hőhullámok az aszály és a heves csapadékesemények egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, hacsak nem történnek hatékony beavatkozások. Becslések szerint ezek a károk 2030-ra 52 milliárd 2050-re pedig akár 108 milliárd euróra is nőhetnek. A síelés a legalacsonyabban fekvő területeken már a múlté - Margreth Keiler az innsbrucki egyetem kutatója és a jelentés társszerzője szerint az ilyen térségekben már nem lehet síelésre alapozni. A jövőben a közepes magasságú régiókban évtizedenként 5–10 nappal csökken a természetes hótakarós napok száma, a magasabb területeken is 2050-ig akár 60–80 nappal kevesebb lehet az ilyen napokból. A jelentés megállapítja továbbá, hogy az egészségügyi rendszer sincs felkészülve a három fokos melegedés jelentette kihívásokra, ahogy az általános munkahelyi környezet sem lesz alkalmas a tartósan magas hőmérsékletek elviselésére.
A jelentést több mint 200 tudós készítette három éven át, a célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás miként hat Ausztria ökoszisztémáira gazdaságára és társadalmára. A frissen publikált dokumentum szerint az ország még messze nem alkalmazkodott megfelelően a változásokhoz. Ennek fő oka a szakértők szerint az hogy hiányoznak az egyértelmű politikai felelősségi körök, valamint a stabil és hosszú távon tervezhető pénzügyi források. A klímajelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a helyzet kezelésére. Ezek között szerepel egy kötelező jogi keret kialakítása a klímavédelem és az alkalmazkodási intézkedések számára, valamint a jobb együttműködés biztosítása a szövetségi kormány a tartományok és az önkormányzatok között. A jelentés záró üzenete egyértelmű: Ausztria még nem készült fel a klímaváltozásra és cselekedni most kell. A jelentés teljes szövege és további információk ITT és ITT érhetők el.
*** 28. naptári hét ***
-
Turizmus és munkaerő Ausztriában: a magyarok nélkül megállna az ágazat. Ausztriában a turizmusban dolgozók közel 60 százaléka már nem osztrák állampolgár – derül ki az osztrák munkaügyi hivatal, az AMS frissen publikált elemzéséből. Az elmúlt tíz évben drámaian átalakult a munkaerőpiac: míg 2013-ban még a munkavállalók több mint fele osztrák volt, 2023-ra ez az arány 41,3 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az EU-s és harmadik országból érkezők aránya. A legtöbb külföldi munkavállaló Magyarországról érkezik – főként napi ingázók, akik Burgenlandban, Bécsben vagy Alsó-Ausztriában dolgoznak. A magyarok aránya 11%, több mint kétszerese a németekének (4,5%). Őket követik a románok (3,7%), míg a harmadik országból származók közül a legtöbben törökök, bosnyákok és ukránok. A turisztikai szektor munkaerőigénye a szezonális csúcsidőszakokban különösen megnő. A törvény szerint évente 5.000 nem EU-s országokból érkező szezonális munkavállalót lehet alkalmazni, de ezt a keretet tavaly számos tartományban jelentősen túllépték – Tirolban, Felső-Ausztriában és Salzburgban akár 50%-kal is. A kormány válaszul 5.500 főre emelte a kvótát, és egy külön kontingens révén 2.500 főt von be a nyugat-balkáni EU-csatlakozásra váró országokból (például Szerbiából, Boszniából, Montenegróból). Következtetés: Az osztrák turizmus ma már elképzelhetetlen lenne nemzetközi munkavállalók nélkül. Az ágazat egyre inkább támaszkodik a határon túli, főként kelet-közép-európai és balkáni munkaerőre, akik nélkül nem működnének a hotelek, éttermek és sípályák. További részletek friss elemzésről ITT, illetve a GD Consulting szakmai blogjából és podastjából ITT.
*** 27. naptári hét ***
-
Új mérőszám az osztrák turizmusban: itt a turizmuselfogadottsági szaldó. Ausztria lakossága továbbra is erősen támogatja a turizmust – ez derül ki a Statistik Austria által első alkalommal elvégzett országos felmérésből, amely a turizmus elfogadottságát vizsgálja visszatérő jelleggel egy 14 ezer fős reprezentatív mintán keresztül. Az adatok alapján a lakosság 45 százaléka pozitívan viszonyul a turizmushoz, míg csupán egy kisebb hányada fogalmazott meg kritikát. A több éves előkészítő munkát követően a napokban először publikált úgynevezett turizmuselfogadottsági szaldó (TAS) +38 százalékponton áll, ami egyértelműen kedvező megítélést tükröz. Elisabeth Zehetner turizmusért felelős államtitkár szerint ez erős jelzés a szakma, a térségek és a turizmuspolitika számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a bizalom nem magától értetődő, hanem közös erőfeszítések eredménye. A turizmus elfogadottságát nap mint nap újra ki kell érdemelni – a vállalkozásokban, a régiókban és a politikai döntéshozatalban egyaránt.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a turizmus megítélésében regionális eltérések figyelhetők meg. A legpozitívabb értékeket Bécs (+48), Karintia (+43), Stájerország (+41), Salzburg (+40) és Vorarlberg (+39) produkálták, míg Felső-Ausztria (+30), Alsó-Ausztria (+32) és Tirol (+36) kissé elmaradnak az országos átlagtól, de még így is a pozitív tartományban maradnak. Összességében a lakosság a turizmust elsősorban gazdasági és társadalmi szempontból tartja kedvezőnek: értékeli a munkahelyteremtést, a helyi közösségek élénkítését és a kulturális csere lehetőségeit.
A megkérdezettek közel háromnegyede – 73 százalék – nagy jelentőséget tulajdonít a turizmusnak az osztrák társadalom és gazdaság szempontjából. A kutatás azt is megerősítette, hogy minél inkább érintett valaki személyesen a turizmusban – például munkavállalóként vagy jövedelme révén –, annál fontosabbnak tartja annak szerepét saját lakókörnyezetében is. A válaszadók 5 százaléka „nagyon fontosnak”, további 7 százaléka „fontosnak” tartotta a turizmust saját élethelyzetére nézve. A turizmus elfogadottságának másik fontos mutatója a vendégforgalommal kapcsolatos lakossági érzékelés. Az osztrákok 65 százaléka megfelelőnek tartja a turisták számát saját településén és országos szinten is. Mindössze 15 százalék vélte úgy, hogy „inkább sok” a látogató, és csupán 6 százalék szerint van „túl sok” turista a lakókörnyezetében. Ez is azt jelzi, hogy a vendégforgalom jelenlegi szintje általánosan elfogadott, és nem vált széles körű elégedetlenség tárgyává.
A friss eredmények közvetlenül is beépülnek Ausztria új turizmusstratégiájába, amelynek kidolgozása most új szakaszába lép. A 2019-ben elfogadott Turizmus Mesterterve című dokumentum – a „Plan T” - jelentős mérföldkő volt, azonban azóta a világ megváltozott, és vele együtt a turizmus jövőjét meghatározó kihívások is. A mesterséges intelligencia, az energiahatékonyság, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció mára mind olyan tényezők, amelyekkel a stratégiai gondolkodásnak számolnia kell. Ezért az államtitkár megindította a stratégia megújításának folyamatát, amely most egy széles körű társadalmi részvételre építő egyeztetéssel folytatódik. Zehetner hangsúlyozta: a turizmus mindannyiunk ügye, hiszen akár vendéglátóként, akár utazóként, akár egyszerűen olyan lakosként, aki turizmus által létrehozott infrastruktúrát használ, mindenki kapcsolatba kerül vele. Ezért a cél az, hogy valóban bárki hozzászólhasson a jövő turizmusstratégiájához. A konzultáció során olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy hogyan élik meg az emberek Ausztriában a turizmust, milyen szerepet játszik az a mindennapokban, a munkában vagy a lakóhelyen, illetve milyen elvárásaik vannak a jövő turizmusával kapcsolatban. Az új „Plan T” célja, hogy a turizmust közösen, fenntarthatóan és a helyeik életminőségét gyarapítóan formáljuk, s így hosszú távon is sikeres maradjon ez az ágazat. Az új turizmus-indikátorról további infó ITT és ITT, a turizmusstratégia megújításáról szóló felmérésben pedig ITT lehet részt venni.
-
Új kétszintes Railjet vonatokat mutattak be Bécsben – kényelmesebb és fenntarthatóbb vasúti utazás 2026-tól. Az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasút) 2026 végétől új, kétszintes Railjet vonatokat állít forgalomba a távolsági közlekedésben. A svájci Stadler gyártásában készülő, 14 darab, egyenként közel 500 férőhelyes szerelvény modern kialakítású, akadálymentes belépővel, kényelmes utastérrel, WiFi-vel, USB-csatlakozókkal, valamint étel- és italautomatákkal felszerelt. Az első vonatok Bécsből a nyugati fővonal mentén közlekednek majd, a Semmering-bázisalagút elkészülte után pedig a déli vonalon is megjelennek. A hatrészes, 160 méter hosszú vonatok összesen 300 millió eurós beruházással készülnek, és céljuk a kapacitásnövelés, a környezetbarát közlekedés és az utazási élmény javítása. Bár az ÖBB eddig csak a regionális közlekedésben használt kétszintes vonatokat, a versenytárs Westbahn már évek óta jól bevált módon alkalmazza ezeket a típusokat a távolsági közlekedésben is. További infók ITT. Fotók ITT.
-
Kétharmaduk nyaralni indul – így terveznek idén a nyári szabadsággal az osztrákok. A legfrissebb felmérések szerint az osztrák lakosság körülbelül kétharmada tervez idén nyári szabadságot. A Santander-Finanzbarometer 2025 főszezon elején végzett kutatása alapján a 16 év felettiek közül sokan a gazdasági nehézségek és a drágulás ellenére sem mondanak le a nyaralás élményéről. Sőt, minden harmadik utazni vágyó azt mondja, nem kíván spórolni a szabadsága alatt. Ugyanakkor a többség kénytelen odafigyelni a kiadásokra, és takarékosabb megoldásokat keres. A költségcsökkentés leggyakoribb formája az utazás időtartamának rövidítése, amit a válaszadók 23 százaléka említett, valamint a helyszíni kiadások visszafogása, amelyet 22 százalék tervez. Ez különösen a 35 és 59 év közötti korosztályra jellemző, akik gyakran gyerekekkel együtt utaznak. A fiatalabbak, vagyis a 16 és 34 év közöttiek inkább olcsóbb szállásokat keresnek, illetve kihasználják a korai foglalásokkal járó kedvezményeket. A 60 év felettiek ezzel szemben jellemzően rugalmasabb időbeosztással rendelkeznek, kerülik a főszezont, és gyakrabban élnek last minute ajánlatokkal.
A nyári vakáció finanszírozása elsősorban a 13. havi fizetésből történik: tízből heten részben vagy egészben ebből fedezik az utazási költségeket. A fiatalabbak körében a családi támogatás is szerepet játszik – ebben a korcsoportban 13 százalék számít a rokonságtól érkező anyagi segítségre. Emellett a válaszadók 28 százaléka a saját megtakarításaiból finanszírozza az utazást, és mindössze 3 százalék azok aránya, akik hitelt vesznek fel a nyaralás érdekében. A 2025-ös ÖAMTC-reisemonitor szerint az egy főre jutó nyaralási költség átlagosan 1.200 euró. A legnépszerűbb úti cél továbbra is Ausztria, ugyanakkor sokan választják Olaszországot és Horvátországot is a nyári kikapcsolódás helyszíneként. A felmérés eredményei világosan mutatják, hogy a nyaralás, még ha sok esetben tudatos tervezést és anyagi kompromisszumot is igényel, továbbra is fontos része marad az osztrákok életének. Magyarország, min kedvező ár-érték arányú úti cél további felértékelődése várható. További részletek ITT és ITT.
Kommentar schreiben