Hírek · 31. August 2025

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2025. augusztus

Szeptembertől beszámolóik ITT olvashatóak.

Manapság semmi sem optimális. Furcsa időket élünk. Furcsa az idei nyár is. Egyik héten extrém kánikula, amelyet szokatlanul hideg napok követtek itt Közép-Európában. Magyarországon az aszály az úr, addig Ausztriában a nyári hónapokban az átlagos csapadékmennyiség kétszerese esett. Így van ez a turizmus területén is: valahol túl sok, valahol túl kevés a látogató. Éppen ezért a turizmusmenedzsment esetében is egyre inkább az optimalizáción lesz a hangsúly. Érezni a világ körforgását és benne meglátni és optimalizálni a lehetőségeket. Ez a kulcs a jövőhöz.

A turizmus jövője számos kérdést vet fel – és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó körülményekhez? Milyen optimalizációs stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a szektor megerősödve nézhessen szembe a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új utak – vezethetnek minket a jövő felé. Tudjuk, hogy a "csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat," így örök optimistaként bízunk abban, hogy tapasztalatokkal gazdagabban, ügyes stratégiákat alkalmazva, megerősödve kerülhetünk ki a válságokból, és hagyjuk magunk mögött a háborgó vizeket. A felkészülést az újturizmus világára sohasem késő elkezdeni.
Az alábbiakban a GD Consulting immár több mint négy éve tartó cikksorozatában osztrák–magyar reláción keresztül vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját? Nyár lévén, igyekszünk a szakmai hírek közé egy-két színes hírt is betenni.
Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányul a megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. A 2025 augusztusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.

Nyitó- és borítókép / virágzó perspektívák: harsogó zöld természet és friss alpesi levegő Karintiában. Fotocredit: GD Consulting / Kovács Balázs

*** 35. naptári hét ***

Ausztria országos Mountainbike-stratégiát készít. Ausztriában megalakult az országos Mountainbike-koordinációs központ, amely a jövőben a sportág és a hozzá kapcsolódó turizmus átfogó fejlesztését irányítja. Az új intézmény a növekvő kereslet kielégítését, a sportolási és szabadidős lehetőségek bővítését, valamint a gazdasági és turisztikai potenciál erősítését célozza – miközben a természet- és erdővédelem szempontjait is hangsúlyosan érvényesíti. A kezdeményezést négy minisztérium (sport, erdészet, turizmus, mobilitás) és a tartományok közösen finanszírozzák. A stratégia részeként 2026 végéig egy átfogó országos koncepció készül, amely a mountainbike mellett az e-bike és a gravel trendekre is kiterjed.
Elisabeth Zehetner turisztikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a mountainbike az osztrák turizmus egyik legfontosabb jövőbeli húzóágazata. A nyári vendégek harmada már most kerékpározás miatt érkezik az országba, ami a túrázás után a második legnépszerűbb aktivitás. A vendégek lojalitása is kimagasló: a kerékpáros turisták 80 százaléka visszatérő vendég, főként Ausztriából, Németországból és Hollandiából. A kínálat bővítése nemcsak a szezont hosszabbítja meg, hanem a régiók gazdaságát is erősíti.
A koordinációs feladatokat a Konnekt GmbH végzi Karl Morgenbesser és Thorsten Schmitz vezetésével. Mindketten személyes szenvedéllyel és széleskörű szakmai tapasztalattal állnak a projekt mögött, céljuk pedig, hogy a sport, a természetvédelem, a turizmus és a helyi gazdaság érdekeit egy közös, fenntartható jövőképbe integrálják. Az országos stratégia így nemcsak a sportkedvelők számára hoz új lehetőségeket, hanem komoly esélyt jelent Ausztria turisztikai pozíciójának erősítésére is – fenntartható módon, a természet tiszteletben tartásával. További részletek ITT.

Vasárnapi vásárlás Bécsben? Új lendületet kapott a kereskedelmi vita. Bécs a világ egyik leglátogatottabb és legélhetőbb városa, ahol a kulturális programok, a gasztronómia és a vásárlás is kiemelt élményt jelent a látogatóknak. Most azonban ismét napirendre került egy sok turistát érintő kérdés: nyitva lehessenek-e az üzletek vasárnap is? Walter Ruck, a Bécsi Gazdasági Kamara elnöke szerint a vasárnapi nyitvatartás kifejezetten a külföldi vendégek igényeit szolgálná. A városba érkező turisták többsége rövid időt tölt itt, így számukra nagy előnyt jelentene, ha a hét utolsó napján is felfedezhetnék a bécsi üzletek kínálatát. Ruck hangsúlyozta, hogy ez nem a forgalom áthelyezését, hanem valódi többletélményt és többletbevételt jelentene – különösen a 2026-ban Bécsben megrendezendő Eurovíziós Dalfesztivál idején.
A szakszervezetek azonban aggályokat fogalmaztak meg: szerintük a vasárnapi munkavégzés aránytalanul terhelné a kereskedelmi dolgozókat, és főként a nagy láncok profitálnának belőle. A kisebb üzleteknek a plusz nyitvatartás inkább költséget, semmint biztos bevételt hozna. Bár a vita még távolról sem zárult le, a turisták szemszögéből nézve egyértelmű: a vasárnapi vásárlási lehetőség tovább erősítené Bécs nemzetközi vonzerejét, és újabb kényelmi szempontot kínálna azoknak, akik élményekkel teli hétvégére érkeznek a városba. További információ ITT.

*** 34. naptári hét ***

Bécs rendezi a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált. AZ ORF döntését követően immár hivatalos: jövőre Bécs lesz az Eurovíziós Dalfesztivál házigazdája. Az osztrák főváros a szerdai (08.19) bejelentéssel maga mögé utasította Innsbruckot, amely szintén komoly energiát fektetett a pályázatba, ám végül alulmaradt a „nagy testvérrel” szemben. A fesztivál időpontjai is ismertek: a két elődöntőt 2026. május 12-én és 14-én, a nagydöntőt pedig május 16-án rendezik meg a Wiener Stadthalléban. Michael Ludwig bécsi polgármester örömmel reagált a hírekre, szerinte a főváros a legjobb választás a verseny lebonyolítására. A rendezvényre 45 millió eurós költségvetést különítettek el, melynek nagy részét Bécs állja. Összehasonlításképp: a 2025-ös baseli rendezés 70 millió euróba került. Bécs város azonban jelentős bevételeket is vár a szállodaipar és a vendéglátás területén. Az első gyorsértékelések alapján a szállodai szobák árai az ESC idejére a bejelentést követően máris megduplázódtak.
Különlegesség, hogy éppen a 70. Eurovíziót ünneplik majd Bécsben, amely önmagában is nagy figyelmet generál. Az idei győztes, az osztrák énekes JJ a Wasted Love című dallal hozta el a rendezési jogot hazájának. A szakértők szerint nem meglepő, hogy Bécs nyert Innsbruckkal szemben. A jobb közlekedési kapcsolatok, a nagyobb nemzetközi tapasztalat és a praktikusabb infrastruktúra mind mellette szóltak. Két döntő szempont különösen nehézzé tette Innsbruck esélyeit: a művészek előkészületeit szolgáló „Green Room” nem fért volna el közvetlenül a helyszínen, valamint a szálláshelyek kevésbé koncentráltan, sokszor a városon kívül találhatók. Az ORF számára a bécsi helyszín költséghatékonyabb megoldást jelent, ami jól illeszkedik az általuk megfogalmazott mottóhoz: „Takarékos, de látványos!” Roland Weißmann, az ORF vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy mindkét város meggyőző koncepciót mutatott be, és külön köszönetet mondott Innsbrucknak az elkötelezett munkáért. A döntés tehát hivatalos: 2026 májusában Bécs újra a nemzetközi zenei világ középpontjába kerül. További hírek és részletek ITT és ITT és ITT és ITT. A dalfesztivál nemzetgazdasági hatásáról készült elemzés letölthető és megtekinthető ITT.

Turizmus a zöld illúzió, digitális károk és háborús árnyék között – létezik-e “jó növekedés”? Mekkora az orosz–ukrán háború ökológiai lábnyoma? Tényleg kisebb környezeti kárt okoz a globális légiközlekedés, mint a digitalizáció rohamos terjedése? És egyáltalán: létezik még fair és elviselhető növekedés a turizmusban? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Dunakavicsok turisztikai podcast legfrissebb: 42. epizódja, amely egyszerre feszeget kényes és izgalmas témákat, miközben bepillantást enged a turizmus jövőformáló folyamataiba. Az adás elején a hallgatók megismerkedhetnek Bécs új látogatógazdasági koncepciójával, az Optimum Tourism stratégiával, amely leszámol a „nemnövekedés” illúziójával és leteszi a good growth szemlélet alapjait. Előkerülnek olyan friss fogalmak is, mint a vágyott vendég, a sweet spot a látogatómenedzsmentben vagy épp a destination stewardship. Nem marad ki Linz újdonsága sem: a város friss márkastratégiája új narratívákkal és merész turisztikai kommunikációval reagál a világ bizonytalanságaira. A nagy vitát kiváltó Take a Risk, visit Linz kisfilm kapcsán a műsorvezetők arra is kitérnek, hogyan változik a turizmus nyelve a válságok korában. Az adás második felében a klímaváltozás kézzelfogható hatásai kerülnek fókuszba. Szó esik arról, miként segít a KlimaLink kezdeményezés a szálláshelyek, éttermek és utazási csomagok ökológiai lábnyomának mérésében, és a svájci Hotelplan példáján keresztül a hallgatók megtudhatják, hogyan kezdik egyes utazási irodák számszerűen is kommunikálni az utazások környezeti terheit. Kovács Balázs, az EU Climate Pact nagykövete döbbenetes tényekkel világít rá: a digitalizáció ökológiai lábnyoma mára jóval meghaladja a repülését, miközben a közvélemény nagy része ezt még nem érzékeli. Az epizód harmadik szakaszában a háború ökológiai dimenziói kerülnek előtérbe. A szerkesztők kíméletlen őszinteséggel tárják fel, milyen pusztítást okoz az orosz–ukrán háború nemcsak emberéletekben és gazdaságban, hanem a környezetben és a klímában is. A hallgató itt szembesülhet azzal, amiről eddig alig beszéltek nyilvánosan: a háború környezeti következményei velünk élnek és jövőnket is meghatározzák. A komor témák végén azonban felcsillan egy pozitív példa is: Burgenland tartomány elsőként szerzett egyszerre két fenntarthatósági védjegyet, ezzel bizonyítva, hogy a fenntartható turizmus nem elmélet, hanem a gyakorlatban is megvalósítható. Aki kíváncsi arra, hogyan fonódnak össze a klímaváltozás, a digitalizáció, a háború és a turizmus jövője, annak ez az epizód valódi gondolatébresztő élmény lesz. További információ, ahonnan a friss adás is elérhető ITT.

Itt vannak Ausztria legnépszerűbb hegyei 2025-ben – a Dachstein ismét az Instagram csúcson. 2025-ben ismét a Dachstein bizonyult Ausztria legnépszerűbb hegyének az Instagramon – derül ki az APA-Comm legfrissebb elemzéséből, amely már harmadik alkalommal vizsgálta az osztrák hegyek hashtag-megjelenését a közösségi médiában. A Stájerország és Felső-Ausztria határán emelkedő, 2.995 méteres csúcs nemcsak lenyűgöző panorámájával, hanem ikonikus látnivalóival – a híres déli fallal, az üvegezett Sky Walkkal vagy Ausztria legmagasabban fekvő függőhídjával – vonzza a látogatókat. A Dachstein gleccserének szemmel látható visszahúzódása szintén arra ösztönzi a turistákat, hogy élményeiket megosszák a világhálón. Ennek eredményeként a #Dachstein hashtag alatt már több mint 263 ezer bejegyzés található, ami 2019-hez képest a duplázódást jelenti.
A dobogó második fokára az Arlberg került, amely főként exkluzív síparadicsomaival és nemzetközi ismertségével hódít: több mint 190 ezer poszt született róla. A harmadik helyet az ország legmagasabb csúcsa, a Großglockner szerezte meg 174 ezer bejegyzéssel, amelyhez a Grossglockner Hochalpenstraße és a Pasterze-gleccser látványa is nagyban hozzájárul.
A negyedik helyen a Kitzsteinhorn végzett 148 ezer poszttal, míg az ötödik helyet változatlanul a Hochkönig tartja 102 ezer megosztással. A toplista élmezőnyében tehát továbbra is a legismertebb alpesi ikonok dominálnak, ám az elemzés érdekessége, hogy számos régió korábban kevésbé fókuszban lévő hegye is nagyot lépett előre.Kiemelkedő példát jelent a Traunstein, a „Salzkammergut őre”, amely 170 százalékos növekedést ért el, és immár a nyolcadik helyen áll több mint 67 ezer poszttal. Hasonló sikert könyvelhet el a szomszédos Grünberg, amely 231 százalékos bővüléssel 39. helyre ugrott előre. A növekvő népszerűség jól mutatja, hogy az Instagramon már nemcsak a klasszikus alpesi óriások kapnak figyelmet, hanem a könnyebben elérhető, regionális csúcsok is.
Érdekes fejlemény, hogy az alsó-ausztriai hegyek – a Schneeberg, a Rax és a Hohe Wand – egyaránt erősítettek pozíciójukon, így mind bekerültek a Top15-be. Ez azt jelzi, hogy a kelet-ausztriai kirándulóhelyek is egyre inkább felkerülnek a digitális térképre. Az összesítés alapján a 2025-ös Top 20-ban a Dachstein, az Arlberg és a Großglockner mellett olyan ikonikus és városi panorámákat kínáló helyek is szerepelnek, mint a bécsi Kahlenberg vagy a Grazer Schlossberg.
A lista világosan tükrözi, hogy az Instagramon Ausztria hegyei nem csupán természeti szépségük miatt kapnak figyelmet: egyszerre szolgálnak fotótémaként, identitásként és turisztikai vonzerőként. A trendek azt mutatják, hogy a közösségi médiában való láthatóság egyre fontosabb szerepet játszik abban, hogy egy-egy régió mennyire tudja megszólítani a látogatókat – legyen szó klasszikus alpesi élményről vagy könnyen elérhető kirándulóhelyről. További információ és a teljes lista ITT és ITT.

*** 33. naptári hét ***

ÖHV: Az osztrák turizmus azonnali gazdasági mentőcsomagot igényel. Az Osztrák Szállodaszövetség (ÖHV) a frissen publikált WIFO-konjunkturajelentés kapcsán arra figyelmeztet, hogy az osztrák gazdaság stagnál, miközben az infláció továbbra is magas, a villamosenergia ára pedig rövid idő alatt több mint egyharmaddal emelkedett. A turizmus, mint regionális munkahelyteremtő ágazat, különösen érzékenyen érzi a költségnövekedést: az energia- és élelmiszerárak mellett a bérek, valamint az új szabályozások – például az ünnepnapi munkadíjak és a borravaló adóterheinek növelése – jelentősen emelik a személyi költségeket. Az ÖHV elnöke, Walter Veit szerint a jelenlegi helyzet a szektor versenyképességét és jövedelmezőségét súlyosan veszélyezteti, ezért azonnali gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség. A szövetség többek között az energiaárak mérséklését, a munka terheinek csökkentését, a bürokrácia leépítését, a munkaerőpiaci szabályok rugalmasabbá tételét és egy új, célzott turizmusstratégia bevezetését sürgeti. Veit hangsúlyozza: a turizmus az egyik kevés olyan ágazat, amely az ország legeldugottabb régióiba is értéket és munkahelyeket visz, ezért a mostani gazdasági helyzetben különösen fontos lenne a szektor megerősítése. További infók és a teljes közlemény ITT olvasható.

Elkészült a Dunakavicsok turisztikai podcast legfrissebb, 42. epizódja – olyan kérdésekkel, amelyekről eddig alig hallhattunk. A nyári főszezon kellős közepén Kovács Balázs és Nagy-Szász István újra mikrofon mögé ült, hogy több mint két tucat friss szakmai esemény és konferencia tanulságát és újdonságait ossza meg hallgatóságával. Az adás elején Bécs új Optimum Tourism stratégiája kerül terítékre, amely szakít a „nemnövekedés” illúziójával, és a good growth – azaz a minőségi, felelős növekedés – elvét állítja a turizmusfejlesztés középpontjába. Az adásban további érdekes fogalmak is kifejtére kerülnek, mint sweet spot a látogatómenedzsmentben, "vágyott vendég" és destination stewardship. Ezután LINZ új márka- és ökoszisztéma-stratégiája következik, amely bemutatja, miként alakítja át a kockázatokkal teli globális környezet a turisztikai kommunikáció nyelvezetét. A vitát kiváltó Take a Risk, visit Linz kampány sem marad ki, amely új szemléletet és bátor hangvételt hozott a városmarketingbe.
A beszélgetés második szakaszában a klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatása kerül fókuszba. Hallhatunk arról, hogyan mérhető következetesen és tudományosan az utazási csomagok, szálláshelyek és éttermek ökológiai lábnyoma – a KlimaLink kezdeményezés és a svájci Hotelplan példáin keresztül. Itt derül ki az is, hogy a digitalizáció ökológiai lábnyoma már meghaladja a légiközlekedés globális károsanyag-kibocsátását – egy tény, amely alapjaiban rengetheti meg a „zöld” digitális világképünket.
Az adás harmadik részben a műsorvezetők olyan területre merészkednek, amelyet a szakmai nyilvánosság eddig alig érintett: a háborús konfliktusok, különösen az orosz–ukrán háború, környezeti és klímavonatkozású pusztításának és környezeti bemutatására. A hallgatók betekintést kapnak abba, milyen összefüggések fűzik össze a geopolitikai kríziseket és a fenntarthatóságot. Az epizód végére a komor témákat Burgenland inspiráló példája ellensúlyozza: a tartomány egyszerre két turisztikai fenntarthatósági védjegyet is elnyert, bizonyítva, hogy a fenntarthatóság a turizmusban nemcsak vízió, hanem kézzelfogható gyakorlat is lehet. A Dunakavicsok 42. adása szakmailag tartalmas, gondolatébresztő és helyenként provokatív – olyan témákat feszeget, amelyek nélkül a turizmus jövőjéről szóló párbeszéd nem lehet teljes. Elérhető a főbb podcast-megosztókon, a YouTube-csatornán, valamint a műsor Facebook-, LinkedIn- és WhatsApp-hírcsatornáján. További részletek és az adás tartalmának és felépítésnek bemutatása ITT, ahol az aktuális epizód meg is hallgatható.

*** 32. naptári hét ***

Ilyen az osztrákok önképe: kedveltek a Salzburgiak, népszerűtlenek a Bécsiek. Egy friss OGM-felmérés 2700 osztrák állampolgárt kérdezett meg arról, melyik tartomány számukra a legszimpatikusabb, illetve melyik lakosait kedvelik kevésbé – az eredmény egy markáns kelet-nyugati különbséget mutat. A legkedveltebbek a salzburgiak (84%) és a stájerok (83%), őket követi Felső-Ausztria, Karintia és Tirol (egyaránt 80%), majd Vorarlberg (78%). Kelet felé haladva csökken a szimpátia: Alsó-Ausztria 73, Burgenland 70 százalékot kapott. A lista végén Bécs áll, csupán 61 százalékos eredménnyel, ami bár gyengének tűnik, a fővárosokkal szembeni általános bizalmatlanság fényében – ahogy az OGM ügyvezetője, Wolfgang Bachmayer is megjegyzi – nem is olyan rossz. A kutatás szerint a városok gyakran a rossz kormányzás, a bürokrácia, a kriminalitás vagy a társadalmi feszültségek szimbólumai. Ugyanakkor Salzburg-tartomány és Stájerország népszerűségét a táj szépsége, a kulturális kínálat, a karakteres nyelvjárás és a hiteles helyi személyiségek együttesen magyarázzák. Érdekes összefüggés, hogy minél alpesibb egy tartomány, annál vonzóbb az osztrákok szemében. A tartományi önértékelés is sokatmondó: a salzburgiak 97, a tiroliak 96, a stájerok 95 százaléka tartja magát szimpatikusnak, míg a bécsiek csupán 72 százaléka vélekedik így – pont annyian, mint ahányan Vorarlberget kedvelik. A legtöbb kritikát a bécsiek Karintiából (58%) és Stájerországból (60%) kapják, holott épp ez a két tartomány az, amelyet a bécsiek a leginkább kedvelnek – így a kölcsönös szimpátia helyett inkább az egyoldalú elismerés a jellemző. További részletek ITT.

Ausztria gyorsabban melegszik, mint a világ – súlyos figyelmeztetés a kutatóktól. Ausztria területén a hőmérséklet emelkedése jóval gyorsabb ütemben zajlik, mint a világátlag - derül ki egy friss kutatásból. A második osztrák klímajelentés megállapításai szerint az ország ugyanis már most mintegy 3,1 Celsius fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban, miközben globálisan ez az érték 2024-ben körülbelül plusz 1,5 fok. A klímaváltozás következményei már napjainkban is komoly károkat okoznak, évente átlagosan kétmilliárd eurós nagyságrendben. Az extrém időjárási események: a hőhullámok az aszály és a heves csapadékesemények egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, hacsak nem történnek hatékony beavatkozások. Becslések szerint ezek a károk 2030-ra 52 milliárd 2050-re pedig akár 108 milliárd euróra is nőhetnek. A síelés a legalacsonyabban fekvő területeken már a múlté - Margreth Keiler az innsbrucki egyetem kutatója és a jelentés társszerzője szerint az ilyen térségekben már nem lehet síelésre alapozni. A jövőben a közepes magasságú régiókban évtizedenként 5–10 nappal csökken a természetes hótakarós napok száma, a magasabb területeken is 2050-ig akár 60–80 nappal kevesebb lehet az ilyen napokból. A jelentés megállapítja továbbá, hogy az egészségügyi rendszer sincs felkészülve a három fokos melegedés jelentette kihívásokra, ahogy az általános munkahelyi környezet sem lesz alkalmas a tartósan magas hőmérsékletek elviselésére.
A jelentést több mint 200 tudós készítette három éven át, a célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás miként hat Ausztria ökoszisztémáira gazdaságára és társadalmára. A frissen publikált dokumentum szerint az ország még messze nem alkalmazkodott megfelelően a változásokhoz. Ennek fő oka a szakértők szerint az hogy hiányoznak az egyértelmű politikai felelősségi körök, valamint a stabil és hosszú távon tervezhető pénzügyi források. A klímajelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a helyzet kezelésére. Ezek között szerepel egy kötelező jogi keret kialakítása a klímavédelem és az alkalmazkodási intézkedések számára, valamint a jobb együttműködés biztosítása a szövetségi kormány a tartományok és az önkormányzatok között. A jelentés záró üzenete egyértelmű: Ausztria még nem készült fel a klímaváltozásra és cselekedni most kell. A jelentés teljes szövege és további információk ITT és ITT érhetők el.

„Kühl ist sexy” – Az innsbrucki régió új turisztikai kampánya a hőhullámok árnyékában. Az Innsbruck Tourismus a klímaváltozásra való reagálásként új, innovatív megközelítésű marketingkampányt indított „Coolcation” jegyében, amely tudatosan szakít a hagyományos, napfényes és derült időjárást idealizáló turisztikai kommunikációs sablonokkal. A kampány célja, hogy az Innsbruck környéki – alpesi és urbánus életstílust ötvöző – térséget hűsítő, természetközeli nyári úti célként pozícionálja a klímaváltozás miatt egyre melegebb nyarakat tapasztaló vendégek számára. A kampány vizuális megjelenése is szemléletváltást tükröz: a korábban „alkalmatlannak” vélt, borongós, eső utáni párás képek kerültek előtérbe, hangsúlyozva az enyhülést nyújtó, frissítő időjárási viszonyokat. A rövidfilmes tartalmak – amelyek a városi élményeket a magashegységi kalandokkal ötvözik – célzottan akkor kerülnek digitális platformokra, amikor a célországokban extrém hőség uralkodik. A kampány elsődleges célcsoportját Németország, Kelet-Ausztria, Olaszország, Hollandia, Lengyelország és Csehország hőterhelésnek kitett utazói képezik. Peter Paul Mölk, Innsbruck turisztikai egyesületének elnöke az akció kapcsán a sajtónak elmondta: a térség legfőbb turisztikai értéke a városi szolgáltatások és a közeli, természetes hegyi környezet egyedi kombinációja, amelyre most a fenntartható turizmus szempontjait is figyelembe vevő pozícionálási stratégia épül. Kiemelt figyelmet kapnak azok a magasabban fekvő falvak és üdülőhelyek – különösen a Sellraintal völgy Bergsteigerdorf minősítéssel rendelkező települései –, amelyek eddig kevésbé kerültek reflektorfénybe a város közelsége miatt. A kampány lehetőséget teremt számukra az önálló turisztikai arculat erősítésére. További információ ITT és ITT.