Hírek · 21. Mai 2026

Konszenzuspontok a turizmus jövőképéhez

Három hete tette közzé a GD Consulting tanácsadó iroda blogbejegyzését a hazai turizmuságazat előtt álló lehetőségekről és kihívásokról Mérföldkövek az újturizmus útján címmel. Az elmúlt időszakban megszaporodtak a szakmai szervezetek konferenciái, állásfoglalásai és közleményei, amelyek mind a hazai turizmus perspektíváit vizsgálják, javaslatokat fogalmaznak meg, valamint kijelölik a döntési pontokat és a szakmai elvárásokat az éppen alakulófélben lévő kormányzat felé. A szakmai szervezetek turisztikai ágazatot érintő ajánlásai és dokumentumai e blogcikk végén külön-külön felsorolásra kerültek.
Jelen írásunkban csavartunk párat a turizmus képzeletbeli Rubik-kockáján, és megpróbáltuk konszenzusos jelleggel egy helyen, - stílusosan 3×3 pontban - összefoglalni a közös kiindulópontokat és javaslatokat. Mindezt a magyar–osztrák kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű napon tesszük, amikor a két ország kormányának tagjai Bécsben találkoztak egymással és egy "új fejezet" megnyitásában állapodtak meg Ausztria és Magyarország kapcsolatában, amely az egész közép-európai térségre hatással lehet.
Az alábbiakban a fenti szempontokat ötvöző GD Consulting-jövőkép olvasható a hazai turisztikai ágazatban szükséges feladatokról, lehetőségekről és egy - formabontó megközelítésű - külpiaci vízióról. Kordokumentum jelleggel egy helyen, egy lapon összefoglalva rajzoljuk fel a legfontosabb vektorokat a turizmus Rubik-kockájának formálásához, elrendezéséhez... #goforit

Bécs, 2026.05.21

1.) Bizalom helyreállítása, desztináció menedzsment és közös jövőkép. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan változó működési környezet jellemezte a hazai turisztikai ágazatot. Számos stratégia landolt a fiókokban, az intézményrendszert hatalmas fluktuáció, állandó újrakezdés, torzító versenykörnyezet és következetlen döntéshozatal jellemezte. Eltűnt a turizmusfejlesztés egyik legfontosabb szintje, a térségi / régiós turizmusmenedzsment. A Balaton régiót leszámítva, nincs - destination stewardship eleveket alakalmazó - régiós szintű turizmusmenedzsment, ill. ami van, az is gyermekcipőben jár még. Az alulról jövő kezdeményezések így nem érhettek össze a kormányzati célokkal. A szolgáltatók sokszor egyedül maradtak és lemaradtak a nemzetközi versenyben. A szakmai párbeszéd, a bizalom és a stabilan működőképes optimális környezet megalapozásához konszenzuson alapuló jövőkép és keretrendszer szükséges.

2.) Törvényi garancia a működő ökoszisztémához. A játékszabályokat, működési mechanizmusokat és a kiszámíthatóságot egy régóta szorgalmazott, - az ösztönzőket és a tervezhetőséghez szükséges garanciákat egyaránt tartalmazó - turizmustörvényben szükséges rögzíteni. Egy, a szakmával közösen kialakított törvény elfogadása, korszerű intézményrendszer kialakítása után a legtöbb feladatot már a piac tudja elvégzi. Az államnak a stratégiai iránymutatás mellett koordináló, optimalizációs és finomhangoló szabályozó szerepe marad.

3.) Teljes szemléletváltás véghezvitele. Az elmúlt évtizedek kényszeres rekord-vezérelt szemléletét meghaladva a turizmusra a jövőben látogatógazdaság (visitor economy) részeként kell tekinteni, amelynek gazdaságfejlesztő funkcióját a helyi lakosság életminőségének és a vállalkozói környezet javítására kell fordítani. A fenntartható növekedés szemlélete szerint a turisták helyett a helyben élőket és a helyi vállalkozókat kell a fókuszba helyezni. Desztinációkat élményterekké kell formálni, amelyeknek része a helyi közösség is. „Ne azt nézzük, hogy településünk vagy városunk mit adhat a turistának, hanem azt, hogy a turista, a látogató mit adhat településünknek, városunknak és országunknak” - ez az #újturizmus gondolatvilága.

4.) Versenyképességi fordulat, régiós összefogás. A kiszámítható működési környezet, távlatos adó- és munkaerőpiaci pálya kialakítása mellett szükség van hatékonysági fordulatra és nemzetközi összefogásra. A 21. században a turizmusfejlesztés a hálózatosodásról és az együttműködésről szól, amelynek egyik hajtóereje a digitalizáció. Az adatvezérelt turizmushoz szükséges adatbázisok transzparens hálózatba rendezésével szakmai párbeszéd folytatására, az elégedettség mérésére, innovatív termékfejlesztésre egyaránt alkalmas szuper NTAK-al fokozható versenyképességünk. A nemzetközi turisztikai együttműködésben meg kell haladni a 17. századi alapelvekre épülő westfáliai állammodellt. A turizmus ugyanis globális jelenség, amelynek sikeres működéséhez az országok és a turisztikai szereplők együttműködése elengedhetetlen. A 21. században a versenyképesség, a hatékonyság és a gazdasági siker egyre inkább az összefogáson és a hálózatos kapcsolatokon alapul, ezért a turizmus területén is ezt a szemléletet kell követni. Egy Duna-menti régiós (V4+C5) összefogás élére állva pedig közös termékfejlesztésre épülő nemzetközi marketingkooperációk valósíthatóak meg szövetségeseinkkel.

5.) Fenntarthatósági fordulat. A hazai turisztikai ökoszisztéma mintegy 15 éves lemaradásban van a szomszédos Ausztriához és Szlovéniához képest a fenntartható szemlélet, a fenntartható termék- és térségfejlesztés terén. A hátrányból előnyt kell kovácsolni: fejlődési szakaszokat átugorva, fenntarthatósági fordulattal kell bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe, részt venni az ETC, a GSTC és az UNWTO munkájában és stratégiai projektjeiben egy nemzeti turisztikai fenntarthatósági- és védjegystratégia mentén.

6.) Történetmesélés: szimbolikus pilotprojektek indítása. Nem elég jó gyakorlatokat kialakítani, azokat el is kell mesélni itthon és a nagyvilágban. Ennek legkönnyebb módja a szimbolikus projektek indítása és a rajtuk keresztül a storytelling. Például: a Bécs–Budapest közötti turisztikai együttműködési megállapodás: összehangolt termékfejlesztés és kutatás, közös nemzetközi pályázatok MICE-együttműködés terén, vagy fenntarthatósági védjegyek keretében. Szimbolikus projekt pl.: BKK és Wiener Linien közlekedési bérletek kölcsönös elfogadása szállásfoglalás esetén, vagy a két város közvetlen folyami összekapcsolása. Cél: gyors, olcsó, egyszerű, hatékony és szerethető megoldások sorozatának mihamarabbi elindítása.

7.) Kreatív inkubációs Magyarország Házak kiépítése külföldön. A tradíció és innováció jegyében, akár a Collegium Hungaricumok hálózatára építve szükséges olyan komplex Magyarország Házakat létrehozni, amelyek egy helyen kapcsolják össze a kulturális diplomáciát, a külgazdasági kapcsolatépítést, az exportösztönzést, a turizmusmarketinget, az innovációt és a nemzetközi hálózatépítést. A cél a jelenleg széttagolt intézményi struktúrák összehangolása, a párhuzamosságok csökkentése, a különböző területek közötti szinergiák erősítése, valamint a külföldi és határon túli magyarság kreatív energiáinak becsatornázása a határokon átívelő országépítésbe.
Formabontó jelleggel sikeres osztrák és német modellekhez hasonlóan a Magyarország Házak működésében az állami diplomácia és a kamarai rendszer egyaránt szerepet kapna. Míg a diplomácia a politikai, kulturális és országstratégiai szempontokat képviselné, addig a kereskedelmi kamara és nemzetközi partnerhálózata biztosíthatná az üzletfejlesztési, exportösztönzési, turizmus- és vállalkozásfejlesztési és kapcsolatépítési funkciókat. A modell a német és osztrák gyakorlat legjobb elemeit ötvözné a hazai adottságokkal: a kamara állami (közfeladat-ellátási) megbízás alapján, az állami diplomáciával partnerségben, de üzleti szemlélettel és kapcsolatrendszerrel végezhetné a külgazdasági és turisztikai kapcsolatépítési feladatok jelentős részét. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a magyar gazdasági, kulturális és innovációs szereplők egy közös platformon jelenjenek meg a nemzetközi térben.

A modell első körben kísérleti projektként valósulhatna meg Bécsben. Ausztria Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere és turisztikai forráspiaca, emellett a város természetes találkozási pontja a magyarországi és a határon túli magyar közösségeknek, vállalkozásoknak, alkotóknak és innovátoroknak. A bécsi Magyarország Háza egyszerre tölthetne be országimázs-központi, üzleti inkubációs és regionális kapcsolatépítő szerepet. A kezdeményezés hamar a közép-európai és a Duna-régiós együttműködések egyik meghatározó platformjává válhat. A bécsi Magyarország Háza alkalmas lehetne arra is, hogy a V4+ és a Közép-Európai Ötök (C5) együttműködésének informális találkozóhelyeként és „fordítókorongjaként” működjön, összekapcsolva a térség gazdasági, innovációs, kulturális és turisztikai szereplőit. A projekt egyúttal mintául szolgálhatna a később más európai nagyvárosokban létrehozandó Magyarország Házak számára is.

8.) Új Magyarország-kép kialakítása. A magyar kreativitásra, innovációra és egyediségre alapuló egységes országmárka kialakítása szükséges, amely külföldi népszerűsítésének karmestere a turisztikai ágazat lehet. Olyan brand-esszencia szükséges, amely ágazatokon átívelő üzenettel és jövőképpel operál. Ehhez jól használható pl. a Rubik-kocka analógiája vagy akár a C-vitamin, amely pezsgést és vitalitást hoz a mindennapokba. Legyen az új Magyarország Közép-Európa és a világ C-vitaminja. A 21. században a turizmusmarketing a kapcsolatmarketingről (relationship marketing) szól, ezért szükséges a nemzetközi partneri- és kommunikációs hálózatok kiépítése, pl: „Friends for Hungary” turizmus-mozgalom indítása a külföldi magyarok és barátok körében.

9.) Ideje magyar leleménnyel forgatni azon a bizonyos bűvös kockán, hogy ebben az összekuszálódott világban rendet rakhassunk, helyükre kerülhessenek a dolgok és összeálljon a kívánt és tetszetős mintázat. További részletes program, jó gyakorlat és újturizmus „recepteskönyv” ITT. A teljes dokumentum egy lapon, nyomtatható szerkesztett formában letölthető ITT.

A szakmai szervezetk kapcsolódó nyilatozatai, állásfoglalásai:

23 ágazati szakmai szervezet közös szándéknyilatkozata ITT.
MARESZ kormányzati javaslatcsomagja ITT.
VIMOSZ és MTSZA konferenciáján megfogalmazott következtetések ITT.
A TUTSZ tagjaival készült interjúk ITT és ITT.
Az MSZÉSZ tb. elnökével készült interjú ITT.
Független vendéglátóhelyek javaslatcsomagja ITT.
Magyar Vendéglátok Ipartestületének (MVI) stratégai céljai ITT. (frissítve: 2026.06.08.)