Hírek · 26. Juni 2025

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2025. június

Az emberiség már nagy rutinnal és természetességgel jár az űrbe, de mindennapjainkat nem ilyen távlatokban éljük. Ebbe a hónapban – a tervek szerint - ismét magyar űrhajós „jár az égen“, s ahogy arról beszámoltunk: Strauss űrhimnusza is már fénysebességgel szeli a világűrt. Jó lenne, ha ezekből a távlatokból a mindennapok összefüggéseire és nagyobb rálátást és megértést kaphatnánk. Ahogy az előző hónapok blogcikkeiben is írtuk, világunk egy világrend nélküli korszakot él. Mindannyian háborgó vizeken hajózunk. Kapaszkodókat, horgonyokat és biztonságos kikötőket keresünk. Ebben az újfajta „világrend nélküli világban” felértékelődnek a biztos pontok és a megtartó erők.

Vajon mit hoz a jövő? A félelmek kerekednek felül, vagy a remény győz? A turizmus jövője számos kérdést vet fel – és megoldásokért kiált. Hogyan alakítsuk át az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó körülményekhez? Milyen stratégiákra van szükség ahhoz, hogy a szektor megerősödve nézhessen szembe a kihívásokkal? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, miközben továbbra is hiszünk abban, hogy a remény – és az új utak – vezethetnek minket a jövő felé.
Tudjuk, hogy a "csendes vizek nem nevelnek ügyes hajósokat," így örök optimistaként bízunk abban, hogy tapasztalatokkal gazdagabban, ügyes stratégiákat alkalmazva, megerősödve kerülhetünk ki a válságokból, és hagyjuk magunk mögött a háborgó vizeket. A felkészülést az újturizmus világára sohasem késő elkezdeni.
Az alábbiakban a GD Consulting immár több mint négy éve tartó cikksorozatában osztrák–magyar reláción keresztül vizsgáljuk ezeket a kérdéseket. Hogyan próbálják az országok kezelni az ágazatot sújtó munkaerőhiányt, és milyen hatással van a háború a turizmusra? Milyen innovatív megoldások születnek a vendégforgalom növelése és a fenntarthatóság érdekében? Miként lehet új alapokra helyezni a turizmus ökoszisztémáját?
Reméljük, hogy a jövőben egyre több figyelem irányul a megoldásokra, és kevesebb energiát kell a problémák kezelésére fordítanunk. A 2025 májusa előtti részletes beszámolóink ITT olvashatók. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódja meghallgatható ITT.

Nyitó- és borítókép / távlatos perspektívák - ifj. Johann Strauss Kék Duna keringőjének az űrbe "lövését" a bécsiek kedvenc strandbárjából is követni lehetett. A bécsi Uránia csillagvizsgáló távlatai. Fotocredit: GD Consulting / Kovács Balázs

*** 25.-26. naptári hét ***

Kétharmaduk nyaralni indul – így terveznek idén a nyári szabadsággal az osztrákok. A legfrissebb felmérések szerint az osztrák lakosság körülbelül kétharmada tervez idén nyári szabadságot. A Santander-Finanzbarometer 2025 főszezon elején végzett kutatása alapján a 16 év felettiek közül sokan a gazdasági nehézségek és a drágulás ellenére sem mondanak le a nyaralás élményéről. Sőt, minden harmadik utazni vágyó azt mondja, nem kíván spórolni a szabadsága alatt. Ugyanakkor a többség kénytelen odafigyelni a kiadásokra, és takarékosabb megoldásokat keres. A költségcsökkentés leggyakoribb formája az utazás időtartamának rövidítése, amit a válaszadók 23 százaléka említett, valamint a helyszíni kiadások visszafogása, amelyet 22 százalék tervez. Ez különösen a 35 és 59 év közötti korosztályra jellemző, akik gyakran gyerekekkel együtt utaznak. A fiatalabbak, vagyis a 16 és 34 év közöttiek inkább olcsóbb szállásokat keresnek, illetve kihasználják a korai foglalásokkal járó kedvezményeket. A 60 év felettiek ezzel szemben jellemzően rugalmasabb időbeosztással rendelkeznek, kerülik a főszezont, és gyakrabban élnek last minute ajánlatokkal.
A nyári vakáció finanszírozása elsősorban a 13. havi fizetésből történik: tízből heten részben vagy egészben ebből fedezik az utazási költségeket. A fiatalabbak körében a családi támogatás is szerepet játszik – ebben a korcsoportban 13 százalék számít a rokonságtól érkező anyagi segítségre. Emellett a válaszadók 28 százaléka a saját megtakarításaiból finanszírozza az utazást, és mindössze 3 százalék azok aránya, akik hitelt vesznek fel a nyaralás érdekében. A 2025-ös ÖAMTC-reisemonitor szerint az egy főre jutó nyaralási költség átlagosan 1.200 euró. A legnépszerűbb úti cél továbbra is Ausztria, ugyanakkor sokan választják Olaszországot és Horvátországot is a nyári kikapcsolódás helyszíneként. A felmérés eredményei világosan mutatják, hogy a nyaralás, még ha sok esetben tudatos tervezést és anyagi kompromisszumot is igényel, továbbra is fontos része marad az osztrákok életének. Magyarország, min kedvező ár-érték arányú úti cél további felértékelődése várható. További részletek ITT és ITT.

*** 24. naptári hét ***

Ausztria gyorsabban melegszik, mint a világ – súlyos figyelmeztetés a kutatóktól. Ausztria területén a hőmérséklet emelkedése jóval gyorsabb ütemben zajlik, mint a világátlag - derül ki egy friss kutatásból. A második osztrák klímajelentés megállapításai szerint az ország ugyanis már most mintegy 3,1 Celsius fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban, miközben globálisan ez az érték 2024-ben körülbelül plusz 1,5 fok. A klímaváltozás következményei már napjainkban is komoly károkat okoznak, évente átlagosan kétmilliárd eurós nagyságrendben. Az extrém időjárási események: a hőhullámok az aszály és a heves csapadékesemények egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, hacsak nem történnek hatékony beavatkozások. Becslések szerint ezek a károk 2030-ra 52 milliárd 2050-re pedig akár 108 milliárd euróra is nőhetnek. A síelés a legalacsonyabban fekvő területeken már a múlté - Margreth Keiler az innsbrucki egyetem kutatója és a jelentés társszerzője szerint az ilyen térségekben már nem lehet síelésre alapozni. A jövőben a közepes magasságú régiókban évtizedenként 5–10 nappal csökken a természetes hótakarós napok száma, a magasabb területeken pedig 2050-ig akár 60–80 nappal is kevesebb lehet az ilyen napokból. A jelentés megállapítja továbbá, hogy az egészségügyi rendszer sincs felkészülve a három fokos melegedés jelentette kihívásokra, ahogy az általános munkahelyi környezet sem lesz alkalmas a tartósan magas hőmérsékletek elviselésére.
A jelentést több mint 200 tudós készítette három éven át, a célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás miként hat Ausztria ökoszisztémáira gazdaságára és társadalmára. A frissen publikált dokumentum szerint az ország még messze nem alkalmazkodott megfelelően a változásokhoz. Ennek fő oka a szakértők szerint az hogy hiányoznak az egyértelmű politikai felelősségi körök, valamint a stabil és hosszú távon tervezhető pénzügyi források. A klímajelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a helyzet kezelésére. Ezek között szerepel egy kötelező jogi keret kialakítása a klímavédelem és az alkalmazkodási intézkedések számára, valamint a jobb együttműködés biztosítása a szövetségi kormány a tartományok és az önkormányzatok között. A jelentés záró üzenete egyértelmű: Ausztria még nem készült fel a klímaváltozásra és cselekedni most kell. A jelentés teljes szövege és további információk ITT és ITT érhetők el.

Idén Magyarország a legjobb ár-érték arányú úti cél az osztrákok számára. Az UniCredit Bank Austria idén is elkészítette a nyaralási euró (Urlaubseuro) számítását. A frissen publikált elemzés alapján Magyarország kiemelkedik az európai úti célok közül: az osztrák utazók itt kapják a legtöbbet a pénzükért, átlagosan 50 százalékkal többet, mint saját hazájukban. Ez a kimagasló arány teszi Magyarországot 2025 nyarán az ár-érték arány szempontjából legkedvezőbb desztinációvá az osztrák turisták számára. 2025 nyarán a nyaralási euró, vagyis az osztrák fizetőeszköz vásárlóereje külföldön ismét kulcsfontosságú szemponttá vált az utazási döntések meghozatalakor. A geopolitikai bizonytalanságok, a megugró energiaárak és az erősödő infláció miatt sokan keresik azokat a célpontokat, ahol pénzükért a lehető legtöbb értéket kapják.

Az olyan országokban, mint Portugália és Spanyolország, a nyaralási euró értéke még mindig körülbelül 30 százalékkal magasabb, mint Ausztriában. Görögországban és Szlovéniában ez az arány 20 százalék, míg Horvátországban és Olaszországban körülbelül 10 százalékkal kap többet a turista pénzéért. Ezzel szemben Németországban, Franciaországban és Törökországban a nyaralási euró nagyjából ugyanannyit ér, mint Ausztriában. Az utazók számára kedvezőtlenebb célpontok közé tartozik továbbra is az Egyesült Királyság, ahol a nyaralási euró körülbelül 10 százalékkal kevesebbet ér, valamint az Egyesült Államok, ahol a különbség eléri a 20 százalékot, még az euró erősödése ellenére is. A legdrágább úti cél továbbra is Svájc, ahol 100 euróért csupán 67 eurónyi helyi szolgáltatást vagy árut kap az utazó. A kevésbé felkapott, de gazdaságilag különösen előnyös célpontok között említhető Bulgária, ahol a nyaralási euró értéke eléri a 75 százalékot, valamint Románia, ahol ez az arány 50 százalék körül alakul. Csehországban és Szlovákiában körülbelül 30 százalékkal, míg Lengyelországban és Cipruson 20 százalékkal kap többet az utazó a pénzéért. Az elemzés ugyanakkor rámutat, hogy olyan országokban, mint Írország, Svédország vagy Hollandia, az osztrák turisták kevesebb értéket kapnak pénzükért, mint otthon. A 2024-es évhez viszonyítva a nyaralási euró vásárlóereje összességében körülbelül egy százalékkal csökkent. A legnagyobb értékcsökkenés Törökországban következett be, ahol az infláció és az árfolyammozgás együttes hatására a nyaralási euró körülbelül 20 százalékkal veszített értékéből. Ugyanakkor néhány országban – például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban – az osztrák infláció magasabb szintje miatt enyhén nőtt a nyaralási euró értéke.
A nyaralási euró átlagosan 8 százalékkal többet ér külföldön, mint Ausztriában, azonban ez az arány 2024-hez képest körülbelül egy százalékponttal csökkent. Ennek oka, hogy több népszerű európai országban a szolgáltatások és áruk ára gyorsabban emelkedett, mint Ausztriában, miközben az árfolyammozgások nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni ezt a hatást. Ugyan Ausztriában is jelentősen nőttek a szállodai és vendéglátóipari árak, az árnövekedés mértéke nem érte el egyes kedvelt turistacélpontok inflációs rátáját. Az UniCredit Bank Austria közgazdászai hangsúlyozzák, hogy a nyaralási euró értéke nem helyettesíti a biztonsági, egészségügyi vagy kulturális megfontolásokat, és nem tekinthető utazásra ösztönző tényezőnek. Az elemzés átlagos árszinteken alapul, így egyes városok – például London – jelentős eltérést mutathatnak. A turisták által igénybe vett szolgáltatások árai gyakran eltérnek az országos átlagtól. A különbségek hátterében az is áll, hogy Ausztria magas jövedelmi szintje miatt eleve magasabb árszinttel rendelkezik – vagyis ha az osztrák árszint alacsonyabb lenne, a jövedelmek is csökkennének, és a külföldi nyaralás kevésbé lenne elérhető. Mindezek fényében Magyarország továbbra is kiemelkedő választásnak számít az osztrák turisták számára, akik itt a legnagyobb értéket kapják pénzükért Európán belül. További információ és a jelentés elérhető TT és ITT.

*** 23. naptári hét ***

Magyar borok és balatoni életérzés prezentációja Ausztriában. A Visit Hungary, Magyarország nemzeti turisztikai marketingügynöksége, stratégiai partnerségben a VisitBalaton365 desztinációmenedzsment szervezettel, egész estés turizmus-szakmai rendezvény keretében mutatta be az osztrák célközönségnek a prémium magyar bormárkákat, valamint az aktív turisztikai ajánlatokhoz kapcsolódó életérzést. A Corps Touristique Austria (CTA), - az ausztriai turisztikai képviseleteket tömörítő egyesület - tagjaként a Visit Hungary is lehetőséget kapott egy turisztikai bemutatkozó megtartására a szervezet hagyományos nyári partnerpartiján. A „Summerlounge der Destinationen” elnevezésű eseményre Bécs egyik kultikus rendezvényhelyszínén, a fiatalok körében is rendkívül népszerű Summerstage-en került sor 2025. június 4-én. A több mint 200 fős rendezvény kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a nyári főszezon kezdetén az osztrák utazási szakma és szaksajtó közelebbről is megismerje Magyarország megújult, különösen az aktív turizmusra épülő kínálatát.

A rendezvény vendégterében vetített Visit Hungary és balatoni imázsfilmek mellett résztvevők hamarosan egy praktikus turisztikai kiadványt is kézhez kaptak, amelynek Magyarországról szóló fejezete a Balaton térségére fókuszálva mutatja be az aktív, családi és kulturális élmények gazdag választékát. A followup-kiadvány hangsúlyozza, hogy a Balaton az elmúlt évtized intenzív fejlesztéseinek eredményeként mára egész évben nyitva tartó élményrégióvá vált. A VisitBalaton365 szponzorálásában a CTA-rendezvény keretében debütált Ausztriában a BalatonBor egységes bormárka is, amely jelentős figyelmet és sajtóérdeklődést váltott ki a prezentációt követő szakmai eszmecserék során. Az est folyamán bemutatkozott továbbá a Neighbor osztrák–magyar döblingi borkereskedés, amely a Visit Hungary meghívására öt tételes, prémium borkóstolót tartott az osztrák turisztikai szakemberek és a szaksajtó képviselői számára. A Neighbor új, izgalmas színteret kínál a két ország közötti kulturális és gasztronómiai párbeszédhez. A közeljövőben a döblingi borbár a Visit Hungary és a VisitBalaton365 információs pontjaként is működik majd, állandó jelenlétet és fókuszt biztosítva Magyarország turisztikai és gasztronómiai kínálatának az érdeklődő bécsi célközönség körében.

A CTA nyári ausztriai partnerrendezvényén nagy érdeklődés övezte a magyar turisztikai szakemberek beszámolóit. A kétoldalú tárgyalások és az informális eszmecserék során világosan kirajzolódott, hogy Magyarország kiváló ár-érték arányával, földrajzi közelségével és folyamatosan megújuló turisztikai kínálatával továbbra is népszerű és biztonságos úti célnak számít az osztrák utazók körében. Az osztrák piac jelentőségét a beutaztatás szempontjából külön is érdemes kiemelni: lakosságarányosan Ausztria Magyarország legnagyobb forráspiaca. Az innen érkező kereslet nemcsak stabil, hanem rendkívül jó fizetőképességű is, így Ausztria a hagyományos küldőországok közül az egyik legjobb megtérülési arányt (ROI – return on investment) mutatja. A KSH adatai szerint az osztrák vendégek évente több mint 500 milliárd forintot költenek el Magyarországon, ebből közel 100 milliárd forint – azaz naponta mintegy 275 millió forint – közvetlenül a magyar költségvetésbe áramlik a forgalmi adón keresztül.

Fotók ITT. Fotocredit: Visit Hungary / VisitBalaton365 / GD Consulting – Kovács Balázs

Vasúti infrastruktúra-beruházások átszabása az ÖBB-nél. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) a következő években jelentős infrastrukturális fejlesztések előtt áll, ugyanakkor a szövetségi kormány 1,4 milliárd eurós megszorítása miatt számos beruházás időben kitolódik. A 2025 és 2030 közötti időszakra szóló új vasúti keretterv 19,7 milliárd eurós összértéke továbbra is kiemelkedőnek számít, ám ez a forrásösszeg hét százalékkal kevesebb, mint a korábbi ciklusban, így az ÖBB kénytelen több projektet újratervezni és ütemezni. A beruházási csomag célja, hogy a következő hat évben évente 3,2 milliárd eurót fordítsanak a vasúti hálózat, a járműpark, az állomások és a terminálok fejlesztésére. A tervek szerint ez idő alatt 330 új vonat kerül beszerzésre, melyek közül 120 már 2025 és 2026 folyamán szolgálatba áll. A személyszállítás kínálata 2030-ig várhatóan 40 százalékkal bővül – ismertette a terveket Peter Hanke osztrák közlekedési miniszter. A szövetségi kormány továbbra is kiemelten kezeli a vasút szerepét a mobilitási és energiaátmenetben, a nagy volumenű beruházások pedig több milliárd eurós gazdasági hatással bírnak, miközben ezrek számára biztosítanak munkahelyet. A hangsúly most még inkább a meglévő hálózat karbantartására és kapacitásbővítésére kerül, hogy elkerüljék a német vasúthálózatra jellemző problémákat - hangsúlyozta a tervek ismertetésekor a miniszter. A cél továbbra is az, hogy a vasúti rendszer teljesítőképessége megduplázódjon, ehhez azonban stabil és hosszú távon kiszámítható finanszírozásra van szükség.
Mint ahogy arról korábban (20. hét) beszámoltunk, a tartományok szintjén ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a megszorítások leginkább a regionális vasútvonalakat és kisebb fejlesztéseket érintik. Bécsben és Kelet-Ausztriában többek között a reptéri gyorsvasút és a Meidling–Mödling szakasz bővítése csúszik, a Nordbahn teljes kiépítése csak 2037-re készül el, a Puchberger Bahn korszerűsítése pedig legkorábban 2033-ra valósulhat meg. Tirolban és Vorarlbergben is jelentős csúszások várhatók, például a Brenner-alagút északi bekötése csak 2039-re készül el, míg a Bregenz környéki állomások fejlesztései szintén több évvel tolódnak. Stájerországban és Karintiában több vasútvonal, például a Steirische Westbahn vagy a Radkersburgerbahn modernizálása szintén csak 2036 után valósulhat meg. Salzburg és Felső-Ausztria sem kivétel: a Salzburg–Köstendorf közötti új szakasz 2044-re tolódik, és több kisvasút sorsa bizonytalanná vált, jelenleg felülvizsgálat alatt áll.
Bár az ÖBB vezetése szerint a hosszú távú célok változatlanok, és az összes érintett projekt meg fog valósulni, a késések érzékenyen érintik a helyi közösségeket, ahol a vasúti közlekedés modernizálása kiemelt jelentőségű lenne – nemcsak a mobilitás, hanem a klímavédelem szempontjából is. A kérdés az, hogy az egyszer már elhalasztott fejlesztések mikor kerülnek vissza a prioritási lista élére, és a döntéshozók milyen megoldást találnak a regionális közlekedés versenyképességének megőrzésére. Az ÖBB mindenesetre azt ígéri: a vasút jövője továbbra is biztos alapokon áll, még ha most néhány szakaszon a vártnál lassabban is halad előre. További információ ITT és ITT.

*** 22. naptári hét ***

Rendhagyó űrakció a jubileumi Strauss-emlékévben. Rendhagyó akció tanúi lehettek május utolsó napján a bécsiek. Az idei jubileumi Strauss-emlékév alkalmából a Wien Tourismus és az Európai Űrügynökség (ESA) a Bécsi Filharmonikusok élő koncertjének záródarabját, a Kék Duna keringő digitális változatát elektromágneses hullámokra ültetve lőtték ki az űrbe. Az akció célja, hogy Strauss remekműve űrhimnuszként szolgálja a békét és az egyetértést. Az akció apropója, hogy a Föld hangjai című válogatáslemezre – amelyet a Voyager űrszonda vitt magával 1977-ben, az emberi civilizáció lenyomataként – nem került fel Strauss egyetlen műve sem. A Wien Tourismus most ezt a „hiányosságot” kívánta orvosolni: a Voyager űrszonda után küldték a hangsebességgel továbbított, örökérvényű melódiát, amely 23 óra múltán be is érte a szondát...

Az élő koncertet és az ESA űrküldetését a nagyközönség a Strandbar Herrmann területén követhette figyelemmel. Mint arról korábban beszámoltunk, Bécs városa az idei évben a „Keringők Királya, Zene Királynője” mottó jegyében ünnepli ifj. Johann Strauss 200. születésnapját. A jubileumi emlékév során 250 műsornapon 65-féle produkcióval – köztük számos kiállítással, előadással és koncerttel – várják a látogatókat. Az események közös üzenete Strauss műveinek kortárs újragondolása és kulturális örökségének friss megközelítése.

A 2025-ös tematikus év egyik kiemelt produkciója a Wien Tourismus és az Európai Űrügynökség (ESA) közös kooperációjában valósult meg. A Kék Duna keringő „űrhimnuszként” (Space Anthem) történő bemutatásával a Wien Tourismus betekintést nyújt abba, miként értelmezi a város turisztikai menedzsmentje kortárs módon a történelmi jubileumot, és hogyan hozza el az ifj. Johann Strauss-i életművet a 21. század közönségéhez – egy szupersztár méltóságával. További részletek és beszámolónk ITT és ITT és ITT. A GD Consulting fotói ITT.

Válság ide vagy oda: az osztrák háztartások 2024-ben több mint 30 milliárd eurót tettek félre. Miközben Európa-szerte továbbra is gazdasági bizonytalanság jellemzi a mindennapokat, az osztrák háztartások pénzügyi magatartása meglepően stabilnak bizonyul. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) frissen közzétett jelentése szerint 2024-ben az osztrák lakosság pénzügyi vagyona 30,4 milliárd euróval nőtt, ezzel összértéke megközelíti a 900 milliárd eurót – egészen pontosan 896 milliárd eurót tesz ki. A növekmény legnagyobb részét biztonságos, alacsony kockázatú megtakarítási formák tették ki. Összesen 9,1 milliárd eurót helyeztek el napi kamatozású betétekben, míg 9,9 milliárd euróval gyarapodtak a fix kamatozású betétek. A fennmaradó növekményt főként kamatozó értékpapírok, befektetési alapok és tőzsdén jegyzett részvények tették ki, de ezek továbbra is kisebb szerepet játszanak a lakosság vagyonának szerkezetében. A háztartások jelenleg 202,9 milliárd eurót tartanak betétként, további 201 milliárd eurót pedig kamatozó értékpapírokban. Ezzel szemben a részvényekben és befektetési jegyekben elhelyezett összeg 151,7 milliárd eurót tesz ki, ami azt mutatja, hogy a lakosság elsősorban a kiszámíthatóbb, kevésbé volatilis megtakarítási formákat részesíti előnyben. Érdekesség, hogy nemcsak a megtakarítások nőttek, hanem a hitelezési aktivitás is megváltozott: 2024-ben a hosszú lejáratú, még fennálló hitelek volumene egy milliárd euróval csökkent, mivel többen törlesztettek meglévő kölcsönöket, mint ahányan új hiteleket vettek fel. Ez a tendencia már 2023-ban is megfigyelhető volt, és úgy tűnik, tovább erősödött. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az osztrákok óvatos pénzügyi stratégiát követnek: a biztonságot keresik, csökkentik adósságaikat, miközben vagyonukat szisztematikusan építik. A gazdasági kihívások ellenére ez a hozzáállás pénzügyi stabilitást és hosszú távú biztonságot teremt – mind az egyének, mind a gazdaság egészének szempontjából. A szabadrendelkezésű jövedelem növekedése a turizmus szempontjából is jó hír, mert a kereslet stabilitását valószínűsíti. További részletek ITT és ITT.

Nagy érdeklődés mellett zajlott Linzben a rendhagyó Kíváncsiság Fesztiválja (Festival of Curisosity). Mint ahogy arról korábban beszámoltunk tavasz elején elkészült Linz városának új, hosszú távú jövőstratégiája, amely innovatív módon reagál a globális kihívásokra, valamint a városi élet és a turizmus változó igényeire. A „Take a risk, visit Linz” márkaüzenetre épülő városi ökoszisztéma-stratégia a komfortzónából való kilépésre és az élményszerű felfedezésre és mindennapi innovációra ösztönzi mind a városban élőket, az ott dolgozókat és az oda látogatókat egyaránt. A stratégia átélhető és megélhető bemutatkozása a május 23-24 között zajló, 120 programot felvonultató Kíváncsiság-fesztiválja, a Festival of Curiosity keretében került sor, amelynek keretében a nagyközönség szó szerint is belemerülhetett a város jövőjébe. A fesztivál előadásainak témái az innováció, startup szcéna, fenntarthatóság és a mobilitás jövőt érintő kérdései köré szerveződtek. A Linz Tourismus szervezésében kihirdetésre kerültek a lakosság körében meghirdetett fenntarthatósági pályázat nyertesei is, akiknek ötleteit Linz városvezetése megvalósítja. A rendhagyó fesztiválról további információ és sajtóközlemény ITT. Fotók ITT és ITT.