· 

AT/HU turisztikai helyzetkép - 2024. június

Júniussal lassan rákanyarodunk az európai turizmus főszezonjára. Mindezt olyan időben amikor egyre több borús felhő gyülekezik a napos égen. A világ mára soha nem látott kihívásokkal küzd, egyfajta „világrend nélküli világ” idejét éljük. Ezekben az időkben felértékelődik minden, ami biztos kapaszkodónak tűnik. Bizonytalanság, munkaerőhiány, háborús félelmek és a szélsőséges klíma okozta kihívások egymás mellett léteznek az emberek töretlen utazási vágyával. Melyik lesz erősebb? Melyik irányban billen el a mérleg serpenyője? Erről szól a jövő. A turisztikai ágazat terén pozitív változásról és újrakezdésről, újturizmusról nem beszélhetünk úgy, hogy nincs stratégiánk és cselekvési tervünk a kihívásokra. Mi vár ránk pontosan a következő hónapokban és években, milyen akadályversennyel szembesülhetünk még az elmúlt három évben igencsak megtépázott turisztikai ágazatban? Milyen jövőre készüljünk, s mit tehetünk mi magunk, hogy megőrizzük mindazt, amit fontosnak tartunk? Léteznek-e, s ha igen, milyen stratégiák, hogy pozitívan alakíthassunk a turizmus ökoszisztémáját? - ezek a nagy kérdések továbbra is.
Ennek jegyében az alábbiakban az elmúlt évekhez és hónapokhoz hasonlóan a GD Consulting folytatja immáron több mint hároméves cikksorozatát, beszámolóit a sok szempontból kísérleti labornak tekintett Ausztriából. A nehéz helyzet ellenére milyen megoldásokkal, gyakorlattal segítik az ágazat átstartolását? Miként lehet az égető munkaerőhiányt a vendéglátás területén orvosolni, lehet-e egyáltalán? Hogyan hat a közelünkben dúló háború az ágazatra? Milyen praktikák és megoldások léteznek a vendégforgalom erősítése és a biztonság garantálása érdekében, illetve hogyan építhető fel egy új, fenntartható turisztikai ökoszisztéma? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a magyar-osztrák és közép-európai relációban egyaránt. Ahogy telik az idő a hangsúly remélhetőleg egyre inkább a kérdések második felének megválaszolásra helyeződik... 2024. nyara előtti részletes beszámolóink ITT olvashatóak. A jövő turizmusáról, az újturizmus világáról szóló Dunakavicsok című szakmai podcast legfrissebb epizódjai meghallgathatóak ITT. Derűs nyári napokat kívánunk szakmai blogunk minden Olvasójának, minden tekintetben.

Fotó: Borúra derű, vagy derűre ború? - milyen lesz az idei nyár? / Kovács Balázs - GD Consulting

 

*** 25. naptári hét ***

  • A bécsi kolbászos-standok felkerülhetnek az UNESCO világörökség listájára. A bécsi keringő, a bécsi kávéházi kultúra már régóta szerepel az UNESCO szellemi kulturális világörökség listáján. Most Bécs hasonlóra készül az ikonikus kolbászos imbisz-standokkal, az úgynevezett Würstelstand-okkal is elérni. Az indoklás szerint a bécsi Würstelstandok egy nagyon jellegzetes helyi szókinccsel leírható kulináris kínálattal rendelkeznek, amelyek gyors és finom harapnivalóval szolgálnak minden bécsi számára. Legyen szó az Operabálról távozók számára egy after-party helyszínéről, két találkozó közti gyors falatozásról, az éjszakai buli utáni levezető sörkorcsolyáról, vagy csak egy jó beszélgetés kellékéről - mindezt biztosítják az önálló „intézményként” fungáló bécsi kolbászos-bódék. A Würstelstand egy intézmény, amely még az irodalomba és popkultúrába is bekerült. Friedrich Torberg “Tante Jolesch” című elbeszélésében ugyanúgy szerepel, mint Hans Carl Artmann “Az osztrák véreshurka árnyékában” című művében. A jellegzetes bécsi intézménynek Elisabeth T. Spira 1995-ben az “Am Würstelstand” című, mindennapi történeteket bemutató televíziós sorozatával ugyancsak emléket állított. Néhány Würstelstand üzemeltetője, - például az Operaház melletti, a köztemetőnél lévő és a Schwarzenbergplatzon található - már egyesületet is alapított a bécsi lacikonyhás kultúra támogatására. Céljaik eléréséhez és a világörökség listára való felkerüléshez prominens támogatókat is kerestek. Ezt egyrészt Walter Ruck, a bécsi gazdasági kamara (WKO) elnökének személyben találták meg, illetve a város polgármestere, Michael Ludwig ugyancsak támogatja az ötletet. A polgármester érvelése szerint a “A bécsi Würstelstandok elválaszthatatlanul összefüggenek városunk szívével és jóval többek, mint szimpla ételárúsító helyek.” A Würstelstandok hozzátartoznak a város identitásához és történelméhez. Ludwig szerint ezek egyúttal társadalmi csomópontok is, találkozóhelyek, amelyek erősítik a közösséget és a bécsi összetartozás-életérzést.
    A városháza szerint a bécsi Würstelstandok hagyománya eredetileg a K.u.K. időszakból származó hordozható mobilkonyhákból és árusítóhelyekből ered. Ezek kezdetben a háborús sérülteknek biztosítottak megélhetést. A klasszikus Würstelstand viszont viszonylag fiatal vívmány. A város csak 1969-ben engedélyezte az első fix helyeket. A kezdeményezés most azt szeretné elérni, amit a bécsi kávéházi kultúra, a bécsi szőlő- és borkultúra (Heuriger) és a bécsi keringő már elértek, azaz az immateriális kulturális világörökség státuszát. A hivatalos jelentkezés a “bécsi Würstelstand kultúra” felvételére az az UNESCO immateriális kulturális örökség ausztriai listájára a következő napokban megtörténik. További részletek ITT és ITT és  ITT.

*** 24. naptári hét ***

  • Magyarország továbbra is az egyik legkedvezőbb árfekvésű úti cél. A Bank Austria 2000 óta a turisztikai főszezonra időzítve minden évben elkészíti az Urlabseuro (nyaralási euró) kosárszámítását, amely azt vizsgálja, hogy külföldön elkötve hol mennyit ér vásárlőerőben az osztrák turista pénze. Az idén frissen publikált listát Bulgária vezeti, ahol 100 Ausztriában megkeresett euró 181 ér, ha azt például a Fekete-tenger partján költik el. A Bank Austria elemzése alapján Magyarország rögtön a második helyen áll, mint a legkedvezőbb ár-érték arányú fogadóterület, ahol idén 100 „osztrák euró” 141-et ér, ha azt hazánkban költik el. Tavaly ugyanez az érték 145, míg tavalyelőtt még 179 volt, ami arra utal, hogy az inflációs környezet némileg rontott az arányokon, de az - elmúlt két évtizedhez hasonlóan - még így is bőven dobogós helyezésű hazánk a listán. Ugyancsak többet ér az osztrák turisták pénze az igen kedvelt nyaralóhelynek számító Görögországban, Horvátországban és Olaszországban, ahol rendre 32, 30, illetve 12 százalékkal magasabb az euró vásárlóértéke az ausztriai fogyasztói kosárhoz viszonyítva. Érdekes trend, hogy az inflációs környezet valamennyi európai célországban rontotta az „Urlaubseuro” értékét, míg a dollárhoz képest erősödő euró árfolyama idén a tengeren-túli utakat a korábbihoz képest kedvezőbbé teszi. Amerikában például otthonosan érezheti magát az árak világában az osztrák utazó, mert közel annyi árut és szolgáltatást tud megvásárolni az Újvilágban, mintha azt otthon tenné meg. Továbbra is mélyen a zsebébe kell nyúlnia az osztrák utazónak is, ha Svájcba indul, ahol 100 euró vásárlóértéken átszámítva csak 68-at ér. Az osztrákok egyébként Magyarországon igen jól költő turistának számítanak: a KSH felmérése szerint idén az első negyedévben az osztrák turisták már 43 milliárd forintot(!) költöttek hazánkban, amellyel a második legtöbbet költő piacnak számít. Az osztrákokat csak a németek előzig meg némileg,  akik az első negyedévben 77 milliárd forintnak megfelő összeget hagytak nálunk. (Tavaly egész évben az osztrákok magyarországi turisztikai költése 466 milliárd forint, azaz napi 1,2 milliárd HUF, míg a németeké átlagosan napi 1,3 milliárd HUF.) Mivel Németország Ausztriánál közel tízszer nagyobb, így fajlagosan az osztrákok a „legnagyobb pénztárcájú” utazók hazánkban – egészíti ki a Bank Austria elemzését Kovács Balázs, Bécsben élő nemzetközi turisztikai szakértő. További információ ITT és ITT és ITT.

  • Jövő turizmusának szabásmintája, útiterv az újturizmushoz. Újabb adásához érkezett a jövő turizmusával, az újturizmus világával foglalkozó népszerű podcast-sorozat. A Dunakavicsok 36. epizódjának vendége Mark Huber magyar származású ausztriai szállodás szakember, hoteligazgató, cluster-manager, aki első kézből mutatja be a hallgatóknak, miként sikerült egy általa vezetett bécsi szállodát hozzájuttatni az osztrák fenntarthatósági védjegyhez. Megtudhatjuk, milyen elvárások, útvesztők, folyamatok vezettek el az Österreichisches Umweltzeichen zöld minősítés megszerzéséhez. Az adás első felében a hallgatók az interjún kívül megismerik az újturizmus „szabásmintáját” is, amelyen 32 olyan trend került berajzolásra, amelyek jelentősen meghatározzák Ausztria turizmusának jövőjét. Az Österreich Werbung szakemberei által kidolgozót jövőtérkép - Zukunftsmap - alapján a podcast műsorvezető párosa, Kovács Balázs nemzetközi turisztikai szakértő és Nagy-Szász István szállodás szakember a GIG-economy, new work, az MI és az adatvezérlet folyamatok jelentette megatrendek mögött meghúzódó kihívásokat és hajtóerőket is részletesen bemutatják. A megtrendek közül külön kitérnek a coopetition jelenségének is az elemzésére, amely a verseny és együttműködés szavak angol megfelelőjéből alkotott szóösszetétel. A turisztikai megatrendként azonosított coopetition kifejezés arra utal, hogy az újturizmus világában a hálózatosodás követelménye nem képzelhető már el a versenytársakkal való együttműködés nélkül.

    Az adásból megismerhetjük még a kreatív turisztikai marketing gyakorlatának mesterfogásait: konkrét tippeket kapunk, hogy miként tudunk szabad asszociációk segítségével páratlanul egyedi marketingtevékenységet végezni. Hazai és ausztriai szakmai szervezetek (MSZÉSZ, Maresz, ÖRV) előrejelzései alapján a szerkesztők kitekintenek a nyári és őszi turisztikai prognózisokra, megismerjük a soros magyar EU-elnökség várható turisztikai hatásait. Olyan új jelenségek is beazonosításra kerülnek továbbá, mint a „hőségszökevények” vagy a „prepper életfoma” előretörése a turizmusban. Az adásban innovatív start up cégek friss találmányaként bemutatásra kerülnek olyan jó gyakorlatok, amelyek kivitelezése az e-bikeosok és a kempingezők számára soha nem tapasztalt eljárásokat és lehetőségeket biztosíthat. Az epizód végén a „kis színes” szekcióban a hamarosan kezdődő párizsi Olimpia turizmus területén tetten érhető fenntarthatósági törekvései kerülnek terítékre. Az epizód zárásaként ajánlásra kerül a Fenntartható Turisztikai Világtanács (GSTC) képzési programja, amely során elsajátíthatóak a fenntarthatóság turiszikai alap- és irányelvei. Az adás meghallgatható ITT.

  • Rendhagyó turizmusmarketing: PVB-szindrómás elvonási tünetekkel kampányol Bécs. A Wien Tourismus, Bécs turisztikai hivatala frissen elstartolt kampányában kiadta a „Post-Vienna-Blues” utazási figyelmeztetést. A bécsi turisztikai hivatal az Egyesült Államokban és Kanadában július közepéig tartó kampánya keretében a Bécsbe látogatókat az úgynevezett „Post-Vienna-Blues”- szindrómára figyelmezteti. A különös felhívás egy olyan egyedi pszichológiai jelenségre utal, amely egy hosszabb-rövidebb ideig tartó bécsi tartózkodás után egyaránt sújthatja az utazókat. „Aki Bécsbe látogat, egyedülálló kulturális és kulináris kínálati sűrűséget tapasztal meg, s ezzel vizuális és akusztikus ingerek bőségét éli át. A hazautazással Bécs varázslatos ragyogása elhalványul és a szürke hétköznapokkal való kontraszt fájdalmasan érzékelhetővé válik” – foglalta össze a megvonási tünettel járó szindróma megjelenési módját Norbert Kettner, a Wien Tourismus ügyvezetője. A humoros „Post-Vienna-Blues” kampányával a Wien Tourismus a megvonási tünetekkel járó vágyakozást tematizálja. Terápiaként rögtön egy egyszerű megoldást kínál a szindrómában szenvedőknek: mihamarabb ismét látogassanak el Bécsbe. A „Post-Vienna-Blues” – megvonási tünet szindrómára alapuló kampányt máris több nemzetközi sajtóorgánum felkapta. Az összekacsintós központi üzenet így hangzik: „Bécs város varázslatának kitéve pár nap után "Post-Vienna-Blues", röviden "PVB-szindróma" alakulhat ki a látogatókban.”
    A „PVB” - kampány kreatívjai hatalmas reklámfelületeken láthatóak már a New York-i Times Square-en, valamint Manhattan egész területén mintegy 70 buszmegálló digitális kivetítőjén és egyes kiemelt újságosstandoknál. Az online hirdetéssel az Egyesült Államokban New York mellett Washington D.C.-ben, Chicagóban, Los Angelesben, San Franciscoban és – az Austrian Airlines új közvetlen járatának köszönhetően 2024 júliusától – Bostonban is találkozhatnak majd az érdeklődök és az érintettek. A Wien Tourismus a turistákat, látogatókat a bécsi repülőtérrel és az Austrian Airlines-szal együttműködve a repülőtér lounge-jaiban és több kommunikációs felületen is a „Sorry, I gave you Post-Vienna-Blues” üzenettel búcsúztatja. A post.vienna.info oldalon a Wien Tourismus egy „PVB-tünetellenőrzést” is kínál, hogy az érintetek önellenőrzéssel megtudhassák, kit milyen mértékben sújt a „PVB”- szindróma? Az önellenőrzés után a „terápia” megkezdésében is segítik ügyfeleiket, akik a honlapon keresztül rögtön újabb Bécs látogatásra foglalhatnak utazási csomagot és repülőjegyet. A kampány kreatívjai az Egyesült Államokban széles körben elterjedt gyógyszerhirdetésekre emlékeztetnek, azokat a pillanatokat ragadják meg, amikor Bécs elvarázsolja látogatóit, ezzel megalapozva a „Post-Vienna-Blues”-t. A teszt három tematikában szembesíti a „pacienst” Béccsel, úgymint a csodálatos Schönbrunni-kastély, Gustav Klimt „Csókja” a Felső-Belvedere-ben, illetve a Demel cukrászat csábító édességei. A tesztet Ön is elvégezheti ITT. A kampányról további részletek ITT és ITT.
    Ausztriában az utóbbi időben egyre inkább bevett gyakorlattá válik, hogy a turisztikai szervezetek, nem konkrét látnivalókkal, eseményekkel, hanem egyfajta életérzéssel reklámozzák a fogadóterületüket és élménykínálatukat. Az innovatív marketing-eljárásokban Ausztriában évek óta úttörő szerepet játszik a Linzi Turisztikai Hivatal, a Linz Tourismus, amelynek kampányairól legutóbb ITT írtunk. Most ehhez sorakozott fel Bécs is „PVB” - szindrómás reklámkampányával.

*** 23. naptári hét ***

  • Az osztrákok kiszámolták: fejenként havi 500 euró - ennyit hoz Ausztriának az EU-tagság. Hogyan állna gazdaságilag Ausztria, ha 1995-ben nem csatlakozott volna az EU-hoz? Biztosan nem lehet megmondani. Az Agenda Austria közgazdasági thinktank azonban megpróbálta egy szimulációs modell segítségével számszerűsíteni a nyereséget. Ehhez a számítási módszerhez az OECD-tagállamok gazdasági fejlődésének trendjét átvitték egy fiktív Ausztriára, amely nem az EU tagja. Eredmény: tagság nélkül Ausztria gazdaságilag jelentősen rosszabbul fejlődött volna, mint a jelenlegi pálya. „Fél százalékpontos különbségeket látunk a GDP fejenkénti éves növekedésében. Ha Ausztria nem csatlakozott volna az EU-hoz, akkor a GDP fejenként ma 13 százalékkal alacsonyabb lenne” - mondja az Agenda Austria közgazdásza, Jan Kluge a KURIER-nak adott interjúban. Ez azt jelentené, hogy az osztrákoknak fejenként és hónaponként 500 euróval kevesebb állna a rendelkezésük. Az EU-s tagság tehát havonta és fejenként 500 eurót hoz Ausztria minden egyes lakójának. További részletek ITT. Mivel a turizmus és – ahogy Ausztriában nevezik – a szabadidőgazdaság multiplikátor hatásokkal számolva az osztrák GDP közel 15 százalékát adja, így egyszerű viszonyítással megállapítható, hogy az EU-s közös piac jelentette előnyök havonta 75 eurós „pótlólagos turisztikai nyereséget jelent átalagosan minden osztrák számára ahhoz képest, mintha az ágazatot az EU-s belső piac jótékony hatásai nélkül kéne működtetni – tette hozzá az elemzéshez Kovács Balázs, nemzetközi turisztikai szakértő, a GD Consulting tanácsadó iroda partnere.

  • Osztrák Turizmusnap az újturizmus jegyében. Útravalóként rengeteg vizuális élménnyel, jövőbe mutató inspiratív gondolatokkal, konkrét, gyakorlatba átültethető jó gyakorlatokkal, friss szakmai kapcsolatokkal és az újturizmus világába vezető útitervvel gazdagodva távozhatott az a közel 900 résztvevő, akik meghívást kaptak Ausztria legnagyobb éves turisztikai seregszemléjére: az Osztrák Turizmusnapra. Az elmúlt héten, május 22-én az Austria Center Vienna kongresszusi központban az Österreich Werbung, a szövetségi gazdasági minisztérium turisztikai államtitkárságának és az osztrák gazdasági kamara (WKO) közös szervezésben megvalósított nagyszabású programadó rendezvény keretében számos innovatív kutatás eredménye és a turizmus jövőjét formáló kezdeményezés került bemutatásra, illetve elindításra. A megarendezvény formátuma és lebonyolítása egyaránt rendhagyó volt. Részletes beszámolónk a szakmai napról ITT olvaható.
  • Június előtti beszámolóink ITT olvashatóak vissza.

Kommentar schreiben

Kommentare: 0